Egyszerre építészeti és családtörténeti monográfia az a most megjelent kötet, amely 133 erdélyi kastélyt és 61 nemesi családot mutat be 640 oldalon, több mint 1100 színes képpel. A csíkszeredai szerzőpáros, Bicsok Zoltán levéltáros és Orbán Zsolt történelemtanár „Isten segedelmével udvaromat megépítettem...” – Történelmi családok kastélyai Erdélyben című könyve a Gutenberg Kiadó és Nyomda gondozásában jelent meg, és szerda este mutatták be a szerzők jelenlétében a megyeszékhelyen.

„Akik a könyvek sorsát siratják, azoknak szívesen küldünk fényképet a bemutatóról” – mutatott körbe a csíkszeredai polgármesteri hivatal zsúfolásig megtelt termében Burus János Botond újságíró, a könyv szerkesztője, lapunk volt munkatársa. Kiemelte, a kötet szintézis jellegét tartja a nagy erdélyi kastélykönyv legnagyobb erősségének, azt, hogy egybefonódik benne a család- és építészettörténet.

„Részletes, ezért sokszor torokszorító leltár készült az erdélyi kastélyokról” – jelentette ki, és felhívta a figyelmet a kötet egyéb érdekességeire is, mint a Hargita megyei levéltárban őrzött címeres viaszpecsétek reprodukciói vagy az a mintegy 80 levélrészlet, melyeket a nemesi családok tagjai láttak el kézjegyükkel. A szerkesztő rámutatott, a kötet arra is pontosan reflektál, hogy mi történt e kastélyokkal 1989 után. „Sajnos gyakorlatilag nincs olyan intézményes keret, amely biztosítaná, hogy unokáink is láthassák ezeket az épületeket” – állapította meg Burus.

A polgármesteri hivatal részéről Antal Attila alpolgármester köszöntötte a résztvevőket, a Hargita Megyei Tanács képviseletében pedig Becze István megyei tanácsos. Utóbbi szerint a Székelyföld fejlesztése csakis értékeink felmérésén és bemutatásán alapulhat. „Ezek a kastélyok árulkodnak Erdély múltjáról és egyedi értékeiről, meglévő és kitörölhetetlen bizonyítékai a térség történetének. Ezekre az értékekre alapozva lehet idegenforgalmat és jövőt tervezni” – jelentette ki Becze.

Haller Béla, a nemesi családokat összesítő Castellum Alapítvány elnöke méltatásában elmondta, a szerzők feltárták, és ahol lehetett, tisztázták a szakirodalom ellentmondásait. Kijelentette: a bemutatott kötet az utóbbi húsz év mozgalmas krónikája is egyben, a legutolsó adatok 2011 augusztusából származnak. Orbán Zsolt történelemtanár, a szerzőpáros egyike elmesélte, hogy folyton aktualizálták a kastélyokról szóló információkat, gyakran vissza kellett térni a helyszínre, mert az épületek állaga az évek során változott. Szerzőtársa, Bicsok Zoltán levéltáros arról beszélt, hogy egy nem szokványos magyaróra hatására vágott bele a kastélyok kutatásába. A két csíkszeredai szerző elmondta: hat-hét éve fogalmazódott meg bennük a kötet összeállításának gondolata, ekkor kezdték alapos terepmunkával és levéltári kutatásokkal felmérni és dokumentálni az erdélyi épített örökség relikviáit.