Szócikkek Gábor Árontól a füstölt pisztrángig egy kötetben – Megjelent az Erdélyi magyar kulturális szótár

nyelvészet

Benő Attila, Péntek János és Lázár Lakatos Aliz nyelvészek (jobbról balra) közelmúltban megjelent köteteit ismertették

Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár/Facebook

Folyamatosan változik az erdélyi magyarok nyelvhasználata, a szleng és a különböző régiók nyelvjárásai is gazdagítják – hangzott el azon a kolozsvári eseményen, amelyen az erdélyi magyar nyelvkutatás jegyében a közelmúltban megjelent kiadványokat mutatták be. A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke által szervezett eseményen a Széchenyi-díjas Péntek János professzor, valamint Benő Attila és Lázár Lakatos Aliz nyelvészek köteteit mutatták be, köztük az Erdélyi magyar kulturális szótárat.

Deák Szidónia

2025. március 07., 19:452025. március 07., 19:45

Akár magyarul tanuló román diákok számára is hasznos lehet az Erdélyi magyar kulturális szótár, amelyet Kolozsváron mutattak be több más, friss kiadvánnyal együtt. hiánypótló nyelvészeti köteteket Benő Attila nyelvész, költő, egyetemi tanár, Dimény Hajnalka egyetemi tanársegéd, Németh Boglárka egyetemi adjunktus és Zsemlyei Borbála egyetemi adjunktus mutatta be. Az esemény házigazdája Sófalvi Krisztina egyetemi adjunktus, az MTA köztestületének tagja volt.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének kiadásában jelent meg 2022-ben Sepsiszentgyörgyön a Benő Attila és Péntek János szerkesztette Erdélyi magyar kulturális szótár. Az eseményen Zsemlyei Borbála elmondta, a könyv a kulturális szótárak negyedik köteteként látott napvilágot, és elsődleges célja, hogy bemutassa az erdélyi kultúrát a maga összetettségében a lehető legtágabb olvasóközönségnek.

Idézet
„Jelen kötet elsősorban olyan magyar identitású közönségnek szól, akik mélyebb tudást szeretnének szerezni, hogy jobban megérthessék multikulturális térségünk múltbeli és jelenbeli szellemiségét.

Hasznos lehet ugyanakkor akár olyan román diákoknak is, akik tudnak már valamennyire magyarul, és fejleszteni szeretnék nyelvi kompetenciájukat” – fejtette ki az egyetemi oktató.

Szükség van-e könyvalapú szótárakra az internet korában?

Zsemlyei Borbála elmondta, a szótár anyagának összegyűjtésekor a szerzők, szerkesztők a kultúrának igen tág koncepcióját követték, így sikerült nagyon színes képet rajzolni Erdélyről. A kiadvány a népi és az elitkultúra szimbólumértékű anyagi és szellemi értékeit ismerteti, Erdély jelentős magyar kulturális értékeit, mint amilyen például Csaba királyfi alakja, a cserge, a Háromszék Táncegyüttes vagy a kalotaszegi legényes. Néprajzi, kulturális régiókról is szól, például szócikkeket szenteltek Gyergyószékről, a Bánságról, olyan településekről, mint Gyergyószárhegy, Homoródfürdő.

De műemlékeket is felsorakoztat, például Mátyás király szobrát és szülőházát, de kulturális és oktatási intézményeket is, mint amilyen a Csángó Néprajzi Múzeum, az Ady Endre Elméleti Múzeum, az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Helyet kapnak továbbá a szócikkekben az erdélyi kultúra és tudomány kiemelkedő személyiségei, például Gábor Áron,

de bekerültek más fontos elemek is: jellegzetes erdélyi ételek – a kolozsvári káposzta vagy a halcsorba füstölt pisztránggal.

Hagyományosan az ilyen jellegű szótárak nem szentelnek önálló szócikket ma is élő személyiségeknek, a szerkesztők azonban néhány esetben kivételt tettek olyan emblematikus személyiségekkel, akik egyrészt művészi vagy tudományos tevékenységükért a legmagasabb elismerésben részesültek, másrészt kulturális közéleti intézményalapító tevékenységük Erdély szintjén számottevő és megkerülhetetlen, ilyen a Böjte Csaba ferences szerzetesről vagy Dávid Gyula irodalomtörténészről szóló szócikk.

A könyvbemutatón felmerült, hogy a mesterséges intelligencia és a széles sávú internet korában szükség van-e a hagyományos, könyvalapú szótárakra.

Ennek kapcsán Péntek János professzor elmondta, az internet világában egyre inkább azzal szembesülünk, hogy nem pontosak az információk, senki nem ellenőrzi ezeket, a szótárak pedig hiánypótlóak abból a szempontból, hogy hiteles adatokat közölnek. A Széchenyi-díjas nyelvészprofesszor azt is elmondta, a sorozat folytatását is tervezik, készülőben a cigány és zsidó kulturális szótár is.

nyelvészet Galéria

Az erdélyi magyar nyelvkutatás jegyében a közelmúltban megjelent kiadványokat mutatták be Kolozsváron

Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár/Facebook

Milyen az erdélyi magyar fiatalok szlengje?

Hiánypótló kiadvány Lázár Lakatos Aliz Szleng a kétnyelvűségben. Attitűd és kontaktusjelenség az erdélyi magyar fiatalok körében című, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége gondozásában megjelent kötete. Dimény Hajnalka egyetemi tanársegéd elmondta,

a kötet igen általános és részletes képet fest arról, hogy a szleng szempontjából mi jellemzi az erdélyi magyar fiatalok szóhasználatát,

és hogy melyek lehetnek a befolyásoló tényezők. A könyv arra is rámutat, hogy a szleng nehezen körülhatárolható jelenség, informális, csoportjellegű beszédmód, amely intenzív beszédkapcsolatot és közvetlenséget feltételez a használói között, ugyanakkor attitűdöt is tükröz, leggyakrabban cinizmust és iróniát. Egyik legfontosabb eszköze az érzelmi szóalkotás, fontos aspektusa a normaszegés, ezenkívül folyamatos megújulás és a kreatív nyelvhasználat jellemzi.

Lázár Lakatos Aliz kötete rámutat, az erdélyi szleng kapcsán fontos megemlíteni a kétnyelvűséget, ugyanis a szleng egyik szóalkotási módja az idegen szavak átvétele. Mint elhangzott, érdekes megfigyelni, hogy vannak-e különbségek a szlengek között, attól függően, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű környezetben használják őket a beszélők.

A könyv kapcsán a szerző elmondta, a kötet a teljes gyűjtés 15-20 százaléka, megjelenéséhez több mint 400 ember közreműködésére volt szükség: az Anyanyelvművelők Erdélyi Szövetsége, mentorok, egyetemi oktatók, iskolai tanárok, diákok is segítettek.

nyelvészet Galéria

Hiánypótló nyelvészeti kiadványokat ismerhettek meg az érdeklődők a Vallásszabadság Házában

Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár/Facebook

Elődök, mesterek, pályatársak

Péntek János Nyelvész életidők, életpályák Erdélyben. Elődök, mesterek, pályatársak című könyve 2024-ben jelent meg a budapesti Tinta Könyvkiadó gondozásában. Benő Attila a kiadvány kapcsán elmondta, a kötet elemző tanulmányokban idézi meg évszázadokkal korábban élt elődök – Apáczai Csere János, Gyarmathi Sámuel, gróf Teleki József, Brassai Sámuel, Szentkatonai Bálint Gábor, Hermann Antal – munkásságát, emlékezik saját nemzedéke mestereire – Szabó T. Attilára, Márton Gyulára és a Kolozsvári Nyelvészeti Tanszéket Budapestről támogató Benkő Lorándra. Mint a fülszövegben olvashatjuk, nem mindenki nyelvész és nem is mindenki erdélyi, aki ebben a kötetben szerepel.

Idézet
„Kétségtelen azonban, hogy ha nem is voltak nyelvészek, mind elkötelezettek voltak a magyar nyelv iránt, és ha esetleg nem is éltek Erdélyben, igazolható a szellemi kapcsolatuk ezzel a tájjal”

– fogalmazott Benő Attila.

Nyelvjárások sokszínűsége Erdélyben

A moldvai magyar, a székely és a kalotaszegi nyelvjárásokra vonatkozó legfontosabb tanulmányainak, dolgozatainak gyűjtése Péntek János Otthonosság, hagyomány és identitás a nyelvjárásokban című kötete, amely a kolozsvári Ábel Kiadó gondozásában jelent meg 2024-ben. Mint Németh Boglárka egyetemi adjunktus elmondta, a kötet árnyalt képet fest arról, hogy a tájnyelvi beszédmódnak milyen funkciói vannak az egyén életében.

Rávilágít továbbá arra, hogy kisebbségi helyzetben a közösség szintjén mi a tétje a nyelvjárások használatának.

Mint elhangzott, a nyelvmegtartás alapvető erőforrásaként jelenik meg a nyelvjárás egyrészt azért, mert a szolidaritásnak és a csoportkötődésnek is a nyelvváltozata a nyelvjárás, másrészt pedig azért, mert a magyar köznyelv használata intézményes szinten erősen korlátozott volt hosszú ideig kisebbségi helyzetben, és bizonyos mértékig ma is korlátozott. Hozzátette,

a kötetben a nyelvjárások nem valamilyen végletesen absztrakt, idealizált konstrukciók, nem muzeális tárgyak.

Az is elhangzott, a nyelvjárások tovább éltetését se csak valamilyen öncélú nosztalgia indokolja Péntek János könyvében, hanem a magyar nyelvhasználat funkcionális teljessége, ennek a ragaszkodásnak a fő gyakorlati szempontja és tétje.

korábban írtuk

Veszélyeztetett nyelvváltozat kötetekbe mentve: nyelvi kincs a „csángó”–magyar szótár
Veszélyeztetett nyelvváltozat kötetekbe mentve: nyelvi kincs a „csángó”–magyar szótár

A magyar nyelv különleges, veszélyeztetett, eltűnőfélben lévő változatát rögzíti a „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kötetsorozat, amelynek befejeződött a kiadása Kolozsváron. A moldvai magyar tájnyelv szótárát több mint másfél évtizeden keresztül szerkesztette Péntek János nyelvészprofesszor.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá
2025. április 19., szombat

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról
2025. április 17., csütörtök

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.

Nagy európai fesztiválokon díjazott friss alkotásokat hoz el Kolozsvárra a TIFF
2025. április 16., szerda

Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték a 70 éves Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort

Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.

Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték a 70 éves Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort
2025. április 15., kedd

Görbe tükröt tart a túlzottan „kütyüfüggő” társadalomnak a diákszínjátszók előadása

A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.

Görbe tükröt tart a túlzottan „kütyüfüggő” társadalomnak a diákszínjátszók előadása
2025. április 14., hétfő

Jézus szenvedéstörténete nagycsütörtökön a Kolozsvári Magyar Opera színpadán

A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.

Jézus szenvedéstörténete nagycsütörtökön a Kolozsvári Magyar Opera színpadán
2025. április 14., hétfő

Hamarabb zárul a Gyárfás Jenő-kiállítás, kedvezményt kínál a Székely Nemzeti Múzeum

A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.

Hamarabb zárul a Gyárfás Jenő-kiállítás, kedvezményt kínál a Székely Nemzeti Múzeum
2025. április 14., hétfő

Elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója

Életének kilencvenedik évében elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója. Híradások szerint a Nobel-díjas írót limai házában, családja körében érte a halál.

Elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója
2025. április 13., vasárnap

Már a romániai mozikban is látható a József Attila életét feldolgozó új film

Április 11-én a romániai mozikban is bemutatkozott a József Attila életét feldolgozó új film
Költészet Napi premierrel indult a romániai mozikban a Reménytelenül – József Attila pszichoanalízise című film.

Már a romániai mozikban is látható a József Attila életét feldolgozó új film