Fotó: Krónika
2007. december 11., 00:002007. december 11., 00:00
A csíkszentkirályi templom cintermében felásott 25 méteres szakaszon az ásatásokat felügyelő Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze sírköveket talált: két 19. századi faragott sírkövet, valamint egy 18. századit, melyről kiderült, hogy a falu egykori plébánosáé. „Valószínűleg sok sír van még, hiszen a templom építésétől, a 12. századtól a 19. századig a templomkertbe temetkeztek a falubeliek” – mondta Darvas.
A templomjavítást is felügyelő régészek a hajó nyugati felében nagyobb beszakadást észleltek a padlón. Darvas elmondta, sejtették, hogy ott kripta lehet vagy családi sírhely, és hamarosan fény derült rá, hogy családi sírra bukkantak, melybe a 14–15. századtól a 17. századig temetkezhettek. Három sírréteget találtak, és összesen 15 sír, sírrészlet került elő. „A legalsó maradt meg legépebben. Az elhunyt ruházatából arra lehet következtetni, hogy előkelő családból származott” – mondta el Darvas. A padolás alatt félbe tört edényt is találtak ételmaradékokkal, ami azt jelzi, hogy a pogány kori temetkezési szokások még éltek a faluban ebben az időszakban. A környékbeli településeken végzett ásatások alkalmával a pogány kori szokások továbbélésének más bizonyítékait is megtalálták. „17. századi sírokban is találtunk »útravalóul« sírba tett pénzt” – mondja Darvas. A román kori hajóban még régebbi sírt is feltártak, feltehetően a 11–12. században, a templom építésekor temettek oda valakit.
A sírokon kívül a legkorábbi templom alapfalát, szentélyfalát is felfedték a déli bejárat és hajó nyugati része irányába nyitott szelvényből. A szentélyfal formája alapján 12. századi lehet. A csíkszentkirályi nem az egyetlen Árpád-kori templom a környéken: a csíkszéki templomok általában a 12. században épültek, majd a 15. század folyamán átépítették őket, szentélyüket meghosszabbították keleti irányba. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Csíkszentkirály plébániaként szerepel, így nyilván temploma is volt. A feltárásnak köszönhetően most már ismert a román kori templom mérete is. A mai templom nyugati részét még mindig az első templom egy hatméteres szakasza képezi, amit a barokk periódusban magasítottak.
A templom falán a nedves vakolat alól freskók kerültek elő a templom Árpád-kori részében, melyeken Mária látható a kis Jézussal, Szent Anna, valamint egy angyal. A freskókat Kocsis Lóránt falkép-restaurátor tisztította meg, ő a 14. század végére, 15. század elejére datálta keletkezésüket. A freskók konzerválásához, restaurálásához tavasszal fog hozzá a szakember.
(fotó: Rusu Tibor)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
Látogatottsági adatok