Fotó: A szerző felvétele
2010. november 12., 09:452010. november 12., 09:45
Bár a jelen levő körülbelül 43 kiadó és forgalmazó cég közül többen állítják: a gazdasági válság, az életszínvonal csökkenése rányomta bélyegét a tevékenységükre, többen úgy nyilatkoztak: érdemes könyvkiadással foglalkozni. Sőt új kiadók is beindultak.
A magyar Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkársága részéről Mátis Bernadett köszöntötte tegnap, a megnyitón résztvevőket. Mint mondta: a magyar kormány mindig kiemelt feladatának tekintette, hogy támogassa a rendezvényt. Jövőre a Bukaresti Nemzetközi Könyvvásár tiszteletbeli vendége Magyarország lesz.
A marosvásárhelyi seregszemlét annak az eseménynek az „előszobájaként” kezelik. A könyvvásáron a résztvevőket ezután Csegzi Sándor, illetve Claudiu Maior, a város két alpolgármestere üdvözölte. Maior szerint a könyvnek mint szimbólumnak utólag be kellene kerülnie Marosvásárhely címerébe, hiszen évente néhány napra a település „a könyv fővárosává” válik.
A tegnapi megnyitón három kategóriában osztották ki a legszebb, legszínvonalasabb kiadványoknak járó díjakat. Idén a Bookart Kiadó két kategóriában kapott díjat. A gyerekkönyvek versenyében László Noémi Labdarózsa című gyermekverskötetét díjazták, amelyet Sulyovszky Sarolta illusztrált. A szépirodalmi kiadványok közül Hajdú Farkas Zoltán A dolgok rendje című regényét ismerték el.
Az albumok kategóriában Lázár Anna a Mentor Kiadónál megjelent Lövétei köröpölő című kötete került az élre. A szerző lapunknak elmondta: „A köröpölni szó azt jelenti, hogy valamit körbejárni, valami felől érdeklődni, felfedni titkait. Például a legény, ha valamit el akar érni, előbb megköröpöli a lány szüleit.” Lázár Anna Lövétén született, most Budapesten parapszichológus. Mint mondja: a kötet úgy született, hogy felfedezett Székely István fotográfus műhelyében több mint 100 archív felvételt Lövétéről, azokhoz írt szövegeket. A képek is benne vannak a kötetben.
A Pallas – Akadémia Kiadó vezetőjének, Tőzsér Józsefnek a fia, Tőzsér László új kiadót létesített. Mint mondja: „A Gutenberg Kiadó első bemutatkozóját itt tartjuk, a vásáron, itt mutatjuk be első három kiadványunkat. Mi más irányba szeretnénk haladni, mint a Pallas – Akadémia. A vásáron három gyermekkönyvvel veszünk részt, ezek a nagy mesemondók – Jókai Mór, Benedek Elek és Móra Ferenc – Mátyás királyról szóló meséit tartalmazzák, a kötetek tehetséges illusztrátorok rajzaival jelentek meg.” Tőzsér László szerint van még hely a könyvpiacon. 1998-ban indult be lényegében a Gutenberg-műhely, de nem volt saját nyomdájuk.
Úgy gondolták, ha sikerül saját nyomdát működtetniük, akkor tovább lehet lépni. Több kiadónak dolgoznak immár, és a vállalkozószférát is megcélozták nyomtatványaikkal. A gyermekkönyvek kiadását két csíkszeredai mecénás is támogatta, így a könyvek ára nem túl borsos.
A Pallas – Akadémia Kiadó vezetője, Tőzsér József elmondta: idén 35 kötetük jelent meg. Sok művészalbumot adtak ki, az Életjel sorozatban most jelent meg a Gaál Andrásról, majd a Márton Árpádról szóló kötet, következik Kosztándi Jenő és Kosztándi Katalin, jövőre pedig Kákonyi Csilla. A Műterem sorozatban idén több könyvet adtak ki: a vásárhelyi Bandi Katiról, a sepsiszentgyörgyi Vargha Mihályról, a vadjahunyadi Fazekas Tiborról, a csíki Zsigmond Mártáról, a sepsiszentgyörgyi Köllő Margitról. Tőzsér szerint az értékesítés nehézkesebbé vált, hiszen a leghűségesebb könyvvásárlók, a tanárok fizetése 25 százalékkal csökkent.
A kolozsvári Koinónia Kiadó gazdasági vezetője, Dósa Pál szerint a 2010-es év kicsit nehezebb volt, mint a korábbi esztendők, a forgalom visszaesett. Ugyanakkor a kiadott könyvek tekintetében nem mutatkozott visszaesés. A könyvvásárra 12 címet jelentettek meg. A kiadó izgalmas kéziratokat kapott idén, többek között Kányádi Sándor Volt egyszer egy kis zsidó című kötete jelent meg náluk, amely az erdélyi jiddis népköltészetből nyújt válogatást.
A Pro-Print Kiadó vezetője, Burus Endre jó eredményekről számolt be a Krónikának. „Számunkra a 2010-es év jobb volt, mint az előbbi esztendő. 2010-ben 23 kötetet adunk ki, ebből még nem mindegyik készült el. Folytattuk a történelmi jellegű sorozatunkat, megjelent Novák Csaba Zoltán Aranykorszak? című könyve a Ceauşescu-éráról, amit nagyon vártak az olvasók” – mondta. Burus Endre szerint az Erdélyi ízek című szakácskönyv náluk a sláger, a Gergely Éva által összegyűjtött recepteket első alkalommal tizenegy éve adták ki, azóta rengeteg kiadást ért meg.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.