Elhunyt 67 éves korában Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenekutató, előadóművész.
2013. július 21., 18:522013. július 21., 18:52
A népzenészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hagyományok Háza és a Hagyományok Háza Baráti Köre saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Munkásságát idén március 15-én Széchenyi-díjjal ismerték el.
Halmos Béla 1946 június 4-én Szombathelyen született. 1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben. 1969-től előbb a Sebő-Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt szinte minden európai országban, valamint Amerikában, Kanadában, Kubában, Japánban. Népzenével - főként a hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével - a táncházmozgalom indulása (1972) óta foglalkozott. Népzenekutatóként is dolgozott, gyűjtött - a magyar mellett - szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét is.
Egy széki vonósbanda anyagát feldolgozva elkészítette az első zenekari monográfiát, ezzel 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot. 1992-ig a MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt. Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncház módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, csaknem három évtizeddel azután, hogy Novák Ferenc, Sebő Ferenc, Halmos Béla és Martin György közreműködésével - nyílt meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncház. A kezdetektől fogva részt vett a Zeneakadémia népzenei tanszékén az oktatásban.
Tanfolyamok vezetőjeként és hegedűtanárként több száz muzsikust tanított főleg itthon, de Európa és Amerika országaiban is. 2012-ben a Népművészet Mestere Díjjal, 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világörökség részét képező táncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért, rendkívül sokrétű tevékenysége elismeréseként. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
szóljon hozzá!