„ A népi kultúra nem volt idegen számomra, benne éltem, szerettem is, így Zoli bácsi ösztönzésére elkezdtem gyűjteni eleinte Türében, majd – miután szert tettem egy felvevő készülékre – Magyarlónán, Bodonkúton, Mérában, Vistában.Az énekismeretem gyarapodásával a nyolcvanas évek során a táncházakban már tanítottam is az éneket” – olvasható az életrajzban.

A népdal és népzene gyűjtése mellett a mozgalmi élet szervezésében is részt vállalt, a táncház 1983-as betiltását követően úgynevezett szamizdat táncházakat szervezett magánházaknál. A rendszerváltás után szerepet vállalt 1990-ben a Kolozsváron újrainduló táncházban, majd az első kalotaszentkirályi tánctábor szervezésében is. „Felismerve annak fontosságát, hogy az autentikus népzenét, népdalt és néptáncot hiteles forrásból kell megismerni, adatközlő zenészek, énekesek és táncosok fellépését szorgalmaztam, szerveztem magyarországi fesztiválokon, táncházakban, rendezvényeken” – vallotta a népzenegyűjtő.

1991-ben népdalénekesként megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. „Bár útjaim során Erdély majd minden tájegységét megismertem, szűkebb pátriám, Kalotaszeg zenei anyagát ismerve a legjobban, CD-kiadványokon is e tájegység dalait énekelem: Kalotaszegi mulató énekek, Örök Kalotaszeg, Türei élő kalotaszegi népzene. 2014-ben az EMKE díjával jutalmazták az erdélyi táncházmozgalomban nyújtott tevékenységemet és a kalotaszegi népdalkincs megőrzéséért végzett munkámat” – olvasható az önéletrajzban.

2021 februárjától az Erdélyi Hagyományok Háza munkatársaként dolgozott. 2022 augusztusában megkapta a Martin György-díjat, a Martin György néprajzkutatóról elnevezett kitüntetést kiemelkedő népművészeti munkásság elismeréseként adományozza a magyar állam.