„Türei” Lengyel László (1957 –2023) az 1980-as évektől kezdve gyűjtötte a népdalkincset, igyekezett feltárni Erdély néprajzi térképének fehér foltjait
Fotó: Folkrádió.hu
Elhunyt „Türei” Lengyel László énekes, népzenegyűjtő – közölte az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, amely saját halottjának tekinti a Martin György-díjas kolozsvári népdalkincs-gyűjtőt.
2023. március 30., 10:402023. március 30., 10:40
2023. március 30., 10:462023. március 30., 10:46
„Türei” Lengyel László 1957. szeptember 17-én született a Kolozs megyei Bogártelkén, Kolozsváron szakiskolai, lakatos-hegesztő végzettséget szerzett. Amint a folkradio.-hun megjelent, 2022. augusztusában írt önéletrajzában olvasható,
„ A népi kultúra nem volt idegen számomra, benne éltem, szerettem is, így Zoli bácsi ösztönzésére elkezdtem gyűjteni eleinte Türében, majd – miután szert tettem egy felvevő készülékre – Magyarlónán, Bodonkúton, Mérában, Vistában.Az énekismeretem gyarapodásával a nyolcvanas évek során a táncházakban már tanítottam is az éneket” – olvasható az életrajzban.
A népdal és népzene gyűjtése mellett a mozgalmi élet szervezésében is részt vállalt, a táncház 1983-as betiltását követően úgynevezett szamizdat táncházakat szervezett magánházaknál. A rendszerváltás után szerepet vállalt 1990-ben a Kolozsváron újrainduló táncházban, majd az első kalotaszentkirályi tánctábor szervezésében is. „Felismerve annak fontosságát, hogy az autentikus népzenét, népdalt és néptáncot hiteles forrásból kell megismerni, adatközlő zenészek, énekesek és táncosok fellépését szorgalmaztam, szerveztem magyarországi fesztiválokon, táncházakban, rendezvényeken” – vallotta a népzenegyűjtő.
1991-ben népdalénekesként megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. „Bár útjaim során Erdély majd minden tájegységét megismertem, szűkebb pátriám, Kalotaszeg zenei anyagát ismerve a legjobban, CD-kiadványokon is e tájegység dalait énekelem: Kalotaszegi mulató énekek, Örök Kalotaszeg, Türei élő kalotaszegi népzene. 2014-ben az EMKE díjával jutalmazták az erdélyi táncházmozgalomban nyújtott tevékenységemet és a kalotaszegi népdalkincs megőrzéséért végzett munkámat” – olvasható az önéletrajzban.
2021 februárjától az Erdélyi Hagyományok Háza munkatársaként dolgozott. 2022 augusztusában megkapta a Martin György-díjat, a Martin György néprajzkutatóról elnevezett kitüntetést kiemelkedő népművészeti munkásság elismeréseként adományozza a magyar állam.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!