Az immár több mint három évtizedes Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál közönsége a marosvásárhelyi Kultúrpalotában
Fotó: Alter-Native filmfesztivál
A pandémia után erőteljesen megnövekedett az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nézőinek a száma, látszik, hogy a közönség szomjazik a kultúrára. A szerdán kezdődött, vasárnapig tartó idei szemle szinte minden vetítésén telt ház lesz – mondta el megkeresésünkre Fodor Márta, a marosvásárhelyi szemle koordinátora. Mivel a rövidfilm műfajának jellegzetessége, hogy általában csattanóra épül, feszes, a nézők nagyon szeretik – annyira, hogy idén kétszer vetítik a fesztiválra beválogatott 38 alkotást, amelyekkel 16 országból neveztek alkotók.
2023. november 03., 09:592023. november 03., 09:59
Egyre növekszik az érdeklődés a rövidfilm műfaja iránt, ezt példázza, hogy a korábbi évek nézőszámánál többen kíváncsiak a szerdán kezdődött, november 5-ig tartó, 31. Alter-Native filmfesztivál vetítéseire – jelentette ki a Krónika megkeresésére Fodor Márta, a marosvásárhelyi szemle koordinátora.
Mint a koordinátor kifejtette, az idei Alter-Native-ra összesen 888 alkotást neveztek be szerte a nagyvilágból, 56 országból. „A versenybe 38 rövidfilm került be 16 országból, nagyon változatos a paletta. Kilenc magyarországi, öt romániai alkotás van köztük, a többi pedig a szélrózsa minden irányából” – mondta el a koordinátor.
Fotó: Alter-Native filmfesztivál
Arra is kitért, az immár több mint három évtizedes fesztivál népszerűsége egyre növekszik, más városokból, főleg Kolozsvárról is érkeznek Marosvásárhelyre nézők. „Tavaly bevezettük a regionális filmek szekcióját, tehát külön kategória volt a versenyprogramban az erdélyi magyar alkotók filmjei számára létrehozott program. Idén ezt már hazai filmek programjának nevezzük, tehát román alkotók mozijai is bekerülnek. Külön elismerésünk a Schnedarek Ervin-díj, ami természetesen egy erdélyi filmesnek jut majd, ez az idei szemle újdonsága” – fejtette ki Fodor Márta.
Fotó: Alter-Native filmfesztivál
És hogy milyen volt az íve az elmúlt három évtizedben az Alter-Native fesztiválnak? Kiderült, ahogy a technika fejlődött, úgy fejlődött a szemle is, és a közönség viszonyulása is változott az idők folyamán. „Volt, hogy kevésbé érdeklődtek, máskor élénkebben. Nehéz volt átállnunk arra, hogy ne vetítővászonra, hanem LED-falra vetítsünk. A vetítővászon a Kultúrpalota méretéhez képest kicsi volt, nem olyan volt, mint egy mozivászon, és annak idején ezt nehezményezte a közönség, de ez már megoldódott, pár éve LED-falra vetítünk” – emelte ki a szemle koordinátora. Kifejtette,
Idén a fesztivál zsűrijében Magyarországról Bernáth Szilárd rendező, forgatókönyvíró, Buglya Zsófia filmesztéta, az Uránia Nemzeti Filmszínház programigazgatója, Romániából pedig Bodolai Balázs, a Kolozsvári Állami magyar Színház színművésze, Ana Gheorghe forgatókönyvíró, producer, valamint Iulia Voicu, a bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetem adjunktusa, az aarc.ro szerkesztője foglal helyet.
Fodor Márta azt is elmondta, a közönség azért is kedveli a szemlét, mert nemcsak változatos témájú, jellegű rövidfilmeket tekinthet meg, hanem kísérőprogramok is vannak: színházi előadás, koncert is szerepel a programban, a Ványa meg ő című előadás bemutatóját is az Alter-Native keretében tartják.
Kísérőprogramok, koncert is szerepel a marosvásárhelyi rövidfilmes szemle kínálatában
Fotó: Alter-Native filmfesztivál
„A pandémia után nagyon megnövekedett a nézőszám, látszik, hogy a közönség szomjazik a kultúrára, szinte minden filmen telt ház lesz.
Felvetettük, hogy a filmfogyasztásnak a Netflix, vagy más streamingszolgáltatók dominanciája korában sokan néznek inkább otthon sorozatokat, nagyjátékfilmeket, mint rövidebb alkotásokat. Fodor Márta azt mondta, a rövidfilmek iránt talán amiatt nő töretlenül az érdeklődés, mert a műfaj jellemzője, hogy csattanóra épül, feszes, ugyanakkor sokkal nehezebb az alkotóknak egy rövidfilmben elmondani lényeges dolgokat, mint egy hosszú filmben. „Az Alter-Native-on pedig válogatott, jó rövidfilmeket láthat a közönség” – mutatott rá a szemle koordinátora.
A fesztivál részletes programja és egyéb információk a szemle honlapján, az https://alternativeiff.ro oldalon találhatóak.
Idén 888 rövidfilmet neveztek be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál versenyprogramjába, ebből választották ki a legjobb 38-at, amit levetítenek.
Egy román film, Andrei Epure Talán a sötétség eltakar című alkotása nyerte a marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál fődíját – közölték vasárnap a szervezők.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
szóljon hozzá!