A nagysikerű táncjáték ötszáz éves történetet dolgoz fel: a Dózsa György vezette parasztfelkelést, melynek gyászos következményei sokak szerint a mai napig hatással vannak a magyarság sorsára. Dózsát Novák Péter alakította, aki nemcsak elismert énekes-színész, hanem a magyar néptáncot kiválóan ismerő táncos is.

A budapesti táncegyüttes művészei A Honvéd Táncszínház művészei Szarka Tamás (Ghymes) erőteljes szövegeire és szerzeményeire valamint Makó Péter (Csík zenekar) népzenei válogatására kísérik végig a legendás parasztvezér útját, egészen bukásáig, majd a megtorlásig, amelynek szörnyűsége elborzasztotta még az akkori sok vért és háborút látott Európát is. A produkció rendező- koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, aki a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon óriási sikert aratott István, a király című rockopera rendezője is volt.

A táncelőadást követően Gróf Bánffy Miklós karikatúrái címmel nyílt kiállítás a Bánffy Miklós Emlékév keretében a magyar színház előcsarnokában. 1921 áprilisában Bánffy lett Bethlen kormányának első külügyminisztere. Másfél éves miniszterségének legérdekesebb emléke egy karikatúragyűjtemény, amely a Bánffy által végigült diplomáciai értekezleteknek köszönheti a létét, és amelyben a magyar külügyér a korszak megannyi politikusát megrajzolta, szovjet népbiztostól angol miniszterig.

„Rendkívül érdekes volt találkozni a különböző nagyfejűekkel, őket megfigyelni és ha lehet, fölhasználni. Érdekes az a színfalak mögötti munka is, melyben a különböző érdekek ütköznek\" – emlékezett vissza miniszteri megbízatására Bánffy.

Hétfő reggel a Szent Mihály templom bejáratától indulva Gál Zsuzsa művészettörténész hallgató vezetésével egy csapat kolozsvári kereste fel a belváros néhány szecessziós épületét, érdekes történeteket ismerve meg róluk. A Kolozs Megyei Tanács jelenlegi székhelye vagy az Egyetemi Könyvtár mellett a szecessziós túra útvonala a Kolozsvári Állami Magyar Színház épülete felé is kitért, hiszen az épület eredetileg szecessziós homlokzattal büszkélkedett, az 1961-es felújításakor építették át jelenlegi formájára.

Hétfő délután a Sapientia EMTE Tordai úti épületében a Balassi Bálint születésének 460., halálának 420. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást nyitották meg. A tárlat tablókon mutatja be a költő arcait, életművét és hatását, egyúttal körüljárja a korszak, a 16. század második felének irodalmi divatját is. Az érdeklődők ugyanakkor azt is megtudhatják a kiállításon, hogy milyen volt a színjátszás Magyarországon akkor, amikor néhány országgal távolabb már Shakespeare aratta a babérokat.