2009. augusztus 27., 10:052009. augusztus 27., 10:05
Lekerült a Teleki Téka épületéről a tudást, bölcsességet, könyvtárat jelképező bagoly cégér tegnap délben. A könyvtár vezetője, Spielmann Mihály történész elmondta, a város egyik jelképét azért kellett leszerelni, mert restaurálásra szorul, de decemberre visszakerül régi helyére.
A könyvtár munkatársa, Lázok Klára történész arról tájékoztatta a Krónikát, hogy az 1930-as években a könyvtár épületére felszerelt fémbagoly még soha nem esett át alapvető restauráláson. A munkát a Maros Megyei Múzeum munkatársa, András Tihamér restaurátor és munkatársai végzik el a múzeum műhelyében. „Decemberre be kell fejeznünk a felújítást. Hogy pontosan milyen állapotban van a cégér, csak akkor tudom megmondani, ha tüzetesebben átvizsgáljuk. Lehet, hogy csak mechanikus tisztításra lesz szükség, de elképzelhető, hogy vegyi kezelést is alkalmaznunk kell. Tudjuk, hogy a város egyik fontos szimbólumáról van szó, tehát igyekezni fogunk, hogy minél hamarabb visszakerülhessen a helyére.” A Téka szimbólumának restaurálásához szükséges pénz jelentős részét a Rotaract ifjúsági civil szervezet a Félsziget Fesztiválon a Fizess egy sört a bagolynak! elnevezésű, akcióval gyűjtötte össze.
„Azt szerettük volna bebizonyítani ezzel az akcióval, hogy a szórakozni vágyó fiatalok hajlandóak áldozni egy közösségi cél érdekében, ha megfelelőképpen szólítjuk meg őket – olvasható Lázok Klára projektfelelős közleményében. – Egyrészt a civil szervezeteknek felállított Civil Faluban lévő Bagoly-sátorban lehetett adakozni a bagoly javára, délutánonként-esténként pedig a Félszigetre kiköltözött kocsmákat jártuk körbe 3 önkéntes »bagolylánnyal«, s az akció keretében elbeszélgettünk a Teleki Tékáról, a Téka könyveiről a fiatalokkal. Tulajdonképpen ez volt a másodlagos célja az akciónak, hogy játékos, közvetlen módon felhívjuk az ország minden részéből érkező fiatalok figyelmét erre, a Vásárhelyt európai szintű tudományos központtá avató intézményre. Négy nap alatt több ezer emberrel beszélgettünk el.”
Az akció meglepően sikeres volt, a restauráláshoz minimálisan szükséges 2000 lejből 1370 lejt sikerült összegyűjteni a Félszigeten, amely majdnem 500 adakozót jelent. A hiányzó 700 lejjel Markó Eszter bukaresti ügyvéd, a Teleki Téka egykori olvasója, tisztelője egészítette ki az összeget, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán pedig felajánlotta, hogy az ezenfelül felmerülő költségeket a Múzeum állja.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.