2010. március 24., 09:242010. március 24., 09:24
A Korunk Akadémia meghívására a kincses városba érkező szerző az est házigazdája, Balázs Imre József kérdésére válaszolta ezt. A Korunk című folyóirat főszerkesztője arra mutatott rá, hogy az Igazságos Kádár János című, 2001-ben megjelent regény után a tavalyi Hitler lánya című regény immár a második olyan mű, amelynek címében Csaplár valós, igencsak démonizált történelmi személyiség nevét használta.
Az est elején egyébként az Igazságos Kádár Jánosból készült rádiójáték részletét játszották le a közönségnek, amelyben Kádár teljesíti egy kisfiú kívánságát, ki még sosem utazott autóban, és elviszi saját kocsiján a Központi Bizottságig. Az író arról beszélt, hogy ebben a regényben a Mátyás király történetek mintájára ír Kádárról, a címben szereplő pozitív tulajdonság azonban megsemmisül a szatirikus leírásban.
Csaplár szerint, ha egy nép arra kényszerül, hogy elfogadjon vezetőként egy olyan személyt, aki igazságtalan, negatív, akkor a megaláztatás miatt előbb-utóbb megpróbálja saját képére formálni az illetőt, olyan történeteket találva ki róla, amelyek jobbnak láttatják, mint amilyen valójában. Az író szerint azzal, hogy a Mátyás királyról szóló történetek eszköztárát felhasználva egy „igazságos” Kádárt festett meg, segített túllépni mindazoknak, akik a Kádár-korban éltek, az irónia segítségével pedig kinevettetni az olvasókkal Kádárt.
Az 1944-ben majd 1956-ban játszódó Hitler lányáról a közönség megtudhatta, hogy erdélyi, kolozsvári szereplői is vannak a történetnek. Az író elárulta, hogy a regény a korszak történelmi adatait nem változtatja meg, igaz történeteket dolgoz fel és egybe. „Sokat kutattam a regény megírása előtt, az úgynevezett előformált történeteket, tehát a feljegyzett eseményeket maximálisan felhasználtam, csak úgy játszottam ezekkel, hogy úgy tűnik, mintha én találtam volna ki őket. A regényben van egy rész, amelyben Hitler egy müncheni magyar étteremben furcsa dolgokat beszél többek között a vegetarianizmusról.
Ez is teljesen igaz. Hitler asztali beszélgetéseiből sok mindent feljegyeztek, ezeket használtam fel ebben a részben” – magyarázta Csaplár Vilmos. Hozzátette, hogy érdekes alkotói hozzáállásnak tartja a Quentin Tarantinóét, aki a Becstelen brigantik című filmjében azzal zárja le a II. világháborút, hogy Hitlert és vezérkarát felrobbantják egy moziban. „Valószínű, hogy amerikainak kell lenni ahhoz, hogy ilyesmi eszedbe jusson. Szerintem például a magyar történelem iskolai oktatása oda vezet, hogy a magyar gyerekek – megismerve elődeik múltját – nem mernek komolyabb dologhoz hozzáfogni, vagy elrugaszkodni a valóságtól” – mondta.
Csaplár számos forgatókönyvet is írt, Bódy Gáborral is dolgozott együtt, például a Psyché és a Kutya éji dala szövegkönyvét is ő írta. Az est végén közönségkérdésre válaszolva Csaplár elmondta: nem is sejtette egykori munkatársáról, barátjáról, hogy ügynök volt. „Azóta számomra egyértelműen bebizonyosodott Bódy ügynökmúltja. Láttam egyes jelentéseit, de annak idején nem is gyanítottam, hogy ő is jelentett. A filmjei ugyanúgy értékesek számomra ennek tudatában is, de magánemberként már nem tudnék vele szóba állni.
Bár az is igaz, hogy öngyilkosságával nagyobb büntetést szabott ki magának, mint amit kapott volna az egykori hibájáért” – fogalmazott. A Németországban, Hollandiában és Amerikában is élt író részleteket olvasott fel Hitler lánya című regényéből, és arról is beszámolt, hogy bár pályája kezdetén, a 60-as években nehéz volt fiatalként könyvet megjelentetni, ő már 24 évesen szerepelt egy antológiában. „Nem egy író vagyok” – fogalmazott annak kapcsán, hogy mindegyik művének más-más a stílusa. „Van, aki rátalál a saját hangjára, és azon szólal meg minden művében. Én kísérletezek, újabb és újabb módokon írok” – tette még hozzá.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.