Csalóka világok, avagy Tamási darabja Váradon: a drámától idegen elemeket is felsorakoztat a Szigligeti Színház előadása

A főszerepben Csatlós Lóránt, valamint Tasnádi-Sáhy Noémi és Balogh Attila a Csalóka szivárványban •  Fotó: Vígh László Miklós/Szigligeti Színház

A főszerepben Csatlós Lóránt, valamint Tasnádi-Sáhy Noémi és Balogh Attila a Csalóka szivárványban

Fotó: Vígh László Miklós/Szigligeti Színház

Vegyes érzéseket keltett a nézőben a 125 éve született Tamási Áron Csalóka szivárvány című darabjából készült előadás, amelyet a hétvégén mutattak be a nagyváradi Szigligeti Színházban. Telihay Péter rendezése a Tamási-darab világától idegen elemeket is felsorakoztat, a színészi alakítások dicsérendőek.

Molnár Judit

2022. október 11., 09:422022. október 11., 09:42

2022. október 11., 09:482022. október 11., 09:48

Atombomba-nagyságrendű a 20. század egyik nagy felfedezése, az emberi lélek rejtelmeibe való betekinthetőség. Az ugyanis vitathatatlan, hogy miután az első majom földre ugrott, és ujjongva kiáltotta, hogy ember lett, egészen a mai bonyolult, szuperül fejlett világunkig az ember alapvető lelki jellemzői vajmi keveset változtak. A művészetek képviselői próbálkoztak ugyan különböző úton-módon feltárni a hozzáférhetetlen lelki zugokat, de a Sigmund Freud zseniális felfedezése nélkül, talán még ma sem tudnánk, hogy mindannyian valójában nem egy, hanem két ember vagyunk: a tudat és a tudatalatti által mozgatott, a legtöbbször erősen különböző két egyén. A freudi tudományos leírás földrengésszerűen megmozgatta az irodalmi tematikák rendszerét is, más szóval a külső, fizikai helyszíneket jórészt felváltotta a belső, lelki történéssor. Ebbe a trendbe illeszkedik be Tamási Áron Csalóka szivárvány című darabja, amelyet a nagyváradi Szigligeti Színház választott előadásra a szerző születésének 125. évfordulója alkalmából. A premiert a hétvégén láthatta a váradi közönség.

A lehetetlen próbatétel

Külön dicséretet érdemel a színház azért, hogy a megszokott és elvárt műsorfüzetek éveken át röplapokkal való helyettesítése úgy néz ki, véget ért, és ismét – ráadásul kétnyelvű – műsorfüzettel várták a közönséget. Örömmel olvashatta benne a néző Bozsódi-Nagy Orsolya interjúját Telihay Péter rendezővel, aki bevallása szerint az alábbi gondolat jegyében indult neki a munkának:

Idézet
„erdélyi magyar közegben erdélyi magyar darabot rendezni, ami alapvetően folklorisztikus közegben játszódik… nos, igazán álmomban nem gondoltam volna, hogy valaha Tamási-darabot fogok színre vinni. De azt gondoltam, ne ijedjünk meg tőle:

lehet, hogy pont abból születik majd valami, hogy egy diósgyőri proli és az itt születettek, akikhez közelebb áll Tamási világa, és sokkal többet tudnak róla, mint én, közösen hoznak létre egy produkciót.”

A produkció létrejött ugyan, de az Arisztotelész által kötelezőként előírt katarzis helyett bennem csak bosszankodást produkált, látva, hogy semmi nem képes megszüntetni ezt a jó ideje szokássá vált lótás-futást, kiabálást, rohangálást, a negyed-ötöd rangú amerikai revütáncok magamutogató ugrándozásait, aminek Tamási világához valóban semmi közük. És a túlcsorduló töltelék miatt kimaradt a lényeg: a címnek az értelmezése is.

Különösen, hogy manapság már egyre kevésbé divatos, sőt a fiatalok tán nem is ismerik azt a népi bölcsességet, miszerint ha sikerül átmenned a szivárvány alatt, az a nemi átváltozás mellett a legkülönbözőbb változásokhoz is elvezethet.

Ez a látszólag egyszerű próbatétel viszont gyakorlatilag lehetetlen, hisz a közelinek látszó szivárvány nem emberközelben található. Ezt a lehetetlenséget bizonyítja Tamási darabja, az emberi lélekre kivetítve: Czintos Bálintnak nem tetszik a született státusa, úgy érzi, sokkal többre képes, mint földjének megművelése. Próbálja előbb a fiát kényszeríteni a felsőfokú iskolázottságra, ám neki más céljai volnának. Ilyen körülmények közt toppan be a hajdani barát, Kund Ottó, aki viszont bölcselőnek mondja magát, de ő is csalódott, és tulajdonképpen azért jött, hogy öngyilkos legyen. Sikerül is neki vízbe fúlnia, és ez a momentum lesz Czintos Bálint „átsétálása” a szivárvány alatt: összecseréli kettejük ruháit, mintha ő lenne a vízi hulla, az életben maradott pedig a nagy tudású bölcselő. Tehát látszólag beválik neki a folklorisztikus gondolat, de hamar kiderül, hogy mégsem. Elege lesz az alaptalan okoskodásokból, ismét Czintos Bálint akarna lenni, de hiába is öltözik be annak, azt már nem hiszi el neki senki. Egyetlen lehetősége maradt: eltűnni szem elől.

Azt pedig, hogy kit-mit tart felelősnek a kudarcáért, nem tőle, hanem Tamásitól tudjuk meg, írói alkatának nagyon megfelelő módon: nem beszél túl semmit, mivel a cím úgyis mindent elárul. Vagyis valóban csalóka volt az ominózus szivárvány.

korábban írtuk

Meghökkentően modern Csalóka szivárvány: Tamási Áron színműve nyitja a nagyváradi Szigligeti Színház bemutatóinak sorát
Meghökkentően modern Csalóka szivárvány: Tamási Áron színműve nyitja a nagyváradi Szigligeti Színház bemutatóinak sorát

Tamási Áron Csalóka szivárvány című színműve nyitja a nagyváradi Szigligeti Színház bemutatóinak sorát a 2022/2023-as évadban.

Hiteles színészi alakítások

A nagyváradi közönség hátha megértette Tamási üzenetét, de talán hiú a remény. Ludas ebben Szakács Ferenc díszlete is, hiszen a falusi környezetnek és az agyondrótozott-kütyüdömpingezett, elektronizált világnak semmi köze nem volt sem egymáshoz, sem a darabhoz, ahogy Babits Jónás könyve részletének sem, az egészhez.

Csatlós Lóránt igazi Czintos Bálint volt, érződött az a totális átélés, amit a műsorfüzetben is emleget, mondván: „ezzel élek együtt most, ezzel a másik emberrel, aki ott lakik velem gyakorlatilag reggeltől estig. Nem is akarok szabadulni tőle, szívesen látott vendég most az életemben Czintos Bálint”.

Czintoshoz legközelebb áll nagybátyja, Samu bácsi, akinek Tamási által írott figuráját tovább árnyalja és gazdagítja Kardos M. Róbert, aki az egyszerű, helyi színfoltot adó Samu-figurából, valódi, klasszikus rezonőrt kreált, aki szeretné is Bálintot megmenteni az előrelátható csalódástól, ugyanakkor azt sem bánja, ha más, hasonló kitörési gondokkal küszködő fiatal tanul ebből a megcsalatott sorsból. Kár, hogy nem kérdezték meg a Samut játszó Kardostól is a műsorfüzetet készítők, mi a véleménye a szerepről és az egész előadásról. Érdekes lett volna azt is olvasni. Kíváncsiak vagyunk, hogyan vélekedik a közönség az előadásról. Paul Verlaine szavaival élve: „a többi, az literatúra!”

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra
2025. június 23., hétfő

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén