Csalóka világok, avagy Tamási darabja Váradon: a drámától idegen elemeket is felsorakoztat a Szigligeti Színház előadása

A főszerepben Csatlós Lóránt, valamint Tasnádi-Sáhy Noémi és Balogh Attila a Csalóka szivárványban •  Fotó: Vígh László Miklós/Szigligeti Színház

A főszerepben Csatlós Lóránt, valamint Tasnádi-Sáhy Noémi és Balogh Attila a Csalóka szivárványban

Fotó: Vígh László Miklós/Szigligeti Színház

Vegyes érzéseket keltett a nézőben a 125 éve született Tamási Áron Csalóka szivárvány című darabjából készült előadás, amelyet a hétvégén mutattak be a nagyváradi Szigligeti Színházban. Telihay Péter rendezése a Tamási-darab világától idegen elemeket is felsorakoztat, a színészi alakítások dicsérendőek.

Molnár Judit

2022. október 11., 09:422022. október 11., 09:42

2022. október 11., 09:482022. október 11., 09:48

Atombomba-nagyságrendű a 20. század egyik nagy felfedezése, az emberi lélek rejtelmeibe való betekinthetőség. Az ugyanis vitathatatlan, hogy miután az első majom földre ugrott, és ujjongva kiáltotta, hogy ember lett, egészen a mai bonyolult, szuperül fejlett világunkig az ember alapvető lelki jellemzői vajmi keveset változtak. A művészetek képviselői próbálkoztak ugyan különböző úton-módon feltárni a hozzáférhetetlen lelki zugokat, de a Sigmund Freud zseniális felfedezése nélkül, talán még ma sem tudnánk, hogy mindannyian valójában nem egy, hanem két ember vagyunk: a tudat és a tudatalatti által mozgatott, a legtöbbször erősen különböző két egyén. A freudi tudományos leírás földrengésszerűen megmozgatta az irodalmi tematikák rendszerét is, más szóval a külső, fizikai helyszíneket jórészt felváltotta a belső, lelki történéssor. Ebbe a trendbe illeszkedik be Tamási Áron Csalóka szivárvány című darabja, amelyet a nagyváradi Szigligeti Színház választott előadásra a szerző születésének 125. évfordulója alkalmából. A premiert a hétvégén láthatta a váradi közönség.

A lehetetlen próbatétel

Külön dicséretet érdemel a színház azért, hogy a megszokott és elvárt műsorfüzetek éveken át röplapokkal való helyettesítése úgy néz ki, véget ért, és ismét – ráadásul kétnyelvű – műsorfüzettel várták a közönséget. Örömmel olvashatta benne a néző Bozsódi-Nagy Orsolya interjúját Telihay Péter rendezővel, aki bevallása szerint az alábbi gondolat jegyében indult neki a munkának:

Idézet
„erdélyi magyar közegben erdélyi magyar darabot rendezni, ami alapvetően folklorisztikus közegben játszódik… nos, igazán álmomban nem gondoltam volna, hogy valaha Tamási-darabot fogok színre vinni. De azt gondoltam, ne ijedjünk meg tőle:

lehet, hogy pont abból születik majd valami, hogy egy diósgyőri proli és az itt születettek, akikhez közelebb áll Tamási világa, és sokkal többet tudnak róla, mint én, közösen hoznak létre egy produkciót.”

A produkció létrejött ugyan, de az Arisztotelész által kötelezőként előírt katarzis helyett bennem csak bosszankodást produkált, látva, hogy semmi nem képes megszüntetni ezt a jó ideje szokássá vált lótás-futást, kiabálást, rohangálást, a negyed-ötöd rangú amerikai revütáncok magamutogató ugrándozásait, aminek Tamási világához valóban semmi közük. És a túlcsorduló töltelék miatt kimaradt a lényeg: a címnek az értelmezése is.

Különösen, hogy manapság már egyre kevésbé divatos, sőt a fiatalok tán nem is ismerik azt a népi bölcsességet, miszerint ha sikerül átmenned a szivárvány alatt, az a nemi átváltozás mellett a legkülönbözőbb változásokhoz is elvezethet.

Ez a látszólag egyszerű próbatétel viszont gyakorlatilag lehetetlen, hisz a közelinek látszó szivárvány nem emberközelben található. Ezt a lehetetlenséget bizonyítja Tamási darabja, az emberi lélekre kivetítve: Czintos Bálintnak nem tetszik a született státusa, úgy érzi, sokkal többre képes, mint földjének megművelése. Próbálja előbb a fiát kényszeríteni a felsőfokú iskolázottságra, ám neki más céljai volnának. Ilyen körülmények közt toppan be a hajdani barát, Kund Ottó, aki viszont bölcselőnek mondja magát, de ő is csalódott, és tulajdonképpen azért jött, hogy öngyilkos legyen. Sikerül is neki vízbe fúlnia, és ez a momentum lesz Czintos Bálint „átsétálása” a szivárvány alatt: összecseréli kettejük ruháit, mintha ő lenne a vízi hulla, az életben maradott pedig a nagy tudású bölcselő. Tehát látszólag beválik neki a folklorisztikus gondolat, de hamar kiderül, hogy mégsem. Elege lesz az alaptalan okoskodásokból, ismét Czintos Bálint akarna lenni, de hiába is öltözik be annak, azt már nem hiszi el neki senki. Egyetlen lehetősége maradt: eltűnni szem elől.

Azt pedig, hogy kit-mit tart felelősnek a kudarcáért, nem tőle, hanem Tamásitól tudjuk meg, írói alkatának nagyon megfelelő módon: nem beszél túl semmit, mivel a cím úgyis mindent elárul. Vagyis valóban csalóka volt az ominózus szivárvány.

korábban írtuk

Meghökkentően modern Csalóka szivárvány: Tamási Áron színműve nyitja a nagyváradi Szigligeti Színház bemutatóinak sorát
Meghökkentően modern Csalóka szivárvány: Tamási Áron színműve nyitja a nagyváradi Szigligeti Színház bemutatóinak sorát

Tamási Áron Csalóka szivárvány című színműve nyitja a nagyváradi Szigligeti Színház bemutatóinak sorát a 2022/2023-as évadban.

Hiteles színészi alakítások

A nagyváradi közönség hátha megértette Tamási üzenetét, de talán hiú a remény. Ludas ebben Szakács Ferenc díszlete is, hiszen a falusi környezetnek és az agyondrótozott-kütyüdömpingezett, elektronizált világnak semmi köze nem volt sem egymáshoz, sem a darabhoz, ahogy Babits Jónás könyve részletének sem, az egészhez.

Csatlós Lóránt igazi Czintos Bálint volt, érződött az a totális átélés, amit a műsorfüzetben is emleget, mondván: „ezzel élek együtt most, ezzel a másik emberrel, aki ott lakik velem gyakorlatilag reggeltől estig. Nem is akarok szabadulni tőle, szívesen látott vendég most az életemben Czintos Bálint”.

Czintoshoz legközelebb áll nagybátyja, Samu bácsi, akinek Tamási által írott figuráját tovább árnyalja és gazdagítja Kardos M. Róbert, aki az egyszerű, helyi színfoltot adó Samu-figurából, valódi, klasszikus rezonőrt kreált, aki szeretné is Bálintot megmenteni az előrelátható csalódástól, ugyanakkor azt sem bánja, ha más, hasonló kitörési gondokkal küszködő fiatal tanul ebből a megcsalatott sorsból. Kár, hogy nem kérdezték meg a Samut játszó Kardostól is a műsorfüzetet készítők, mi a véleménye a szerepről és az egész előadásról. Érdekes lett volna azt is olvasni. Kíváncsiak vagyunk, hogyan vélekedik a közönség az előadásról. Paul Verlaine szavaival élve: „a többi, az literatúra!”

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 18., péntek

Főleg a Z generáció tagjainak szól a 111 éve épült erdélyi szecessziós gyöngyszem ingyenes bemutatása

Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.

Főleg a Z generáció tagjainak szól a 111 éve épült erdélyi szecessziós gyöngyszem ingyenes bemutatása
2024. október 17., csütörtök

Vidéki erdélyi iskolákba viszi el az élő irodalmat a Helikon

Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.

Vidéki erdélyi iskolákba viszi el az élő irodalmat a Helikon
2024. október 17., csütörtök

Több erdélyi magyar társulat lép fel a román fővárosban az Országos Színházi Fesztiválon

Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.

Több erdélyi magyar társulat lép fel a román fővárosban az Országos Színházi Fesztiválon
2024. október 14., hétfő

Kék pillangók, vörös hangyák – közös produkciót mutat be a román és magyar társulat

A kolozsvári Puck Bábszínház október 15-én 17 órától mutatja be legújabb előadását, melyet a magyar és román társulat közösen hozott létre.

Kék pillangók, vörös hangyák – közös produkciót mutat be a román és magyar társulat
2024. október 14., hétfő

Újjáélesztenék a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt

Kulturális és turisztikai központtá alakítják a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt, a 19. századi nemesi lak a hétvégén első alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

Újjáélesztenék a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt
2024. október 14., hétfő

József Attila által dedikált kötet és Kossuth levele is szép összegért talált gazdára

Több mint egymillió forintért kelt el József Attila Nem én kiáltok című, 1924-es verseskötetének dedikált példánya az Antikvárium.hu vasárnap zárult online árverésén.

József Attila által dedikált kötet és Kossuth levele is szép összegért talált gazdára
2024. október 11., péntek

Román filmeket vetítenek a magyar fővárosban

Hat új film és két közönségtalálkozó várja az érdeklődőket jövő héten a hétfőtől szombatig tartó 18. Román Filmhéten – tájékoztatta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház pénteken az MTI-t.

Román filmeket vetítenek a magyar fővárosban
2024. október 11., péntek

„Folytassátok, barátaim!” – névadója nélkül muzsikál tovább a népszerű zenekar

A Csík Zenekar egyik alapítója, névadója, Csík János úgy döntött, hogy 2025-től nem vesz részt a rendszerszintű együtt muzsikálásban – közölte az együttes.

„Folytassátok, barátaim!” – névadója nélkül muzsikál tovább a népszerű zenekar
2024. október 10., csütörtök

A rendszerváltás óta eltelt 35 év a kolozsvári nemzetközi színházi szemle témája

A Kolozsvári Állami Magyar Színház kilencedik alkalommal szervezi meg az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivált; idén a rangos eseményre november 3-17. között kerül sor.

A rendszerváltás óta eltelt 35 év a kolozsvári nemzetközi színházi szemle témája
2024. október 10., csütörtök

Dél-Koreába „vándorol” az irodalmi Nobel-díj

Han Kang dél-koreai írónőnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Dél-Koreába „vándorol” az irodalmi Nobel-díj
Dél-Koreába „vándorol” az irodalmi Nobel-díj
2024. október 10., csütörtök

Dél-Koreába „vándorol” az irodalmi Nobel-díj