„Zenélés közben olykor imádkozom” – Cserey Csaba dobművész a hangszeren keresztül történő önkifejezésről

„Zenélés közben olykor imádkozom” – Cserey Csaba dobművész a hangszeren keresztül történő önkifejezésről

Cserey Csaba a szatmári Északi Színház dobosaként

Fotó: Facebook/Cserey Csaba

Ötven éve szórakoztatja és zenével gyógyítja közönségét Cserey Csaba, Románia egyik legismertebb dobművésze. A gyergyószentmiklósi születésű művésszel pályafutásának megállóiról, híres zenésztársairól, a muzsika, ritmus hatalmas erejéről beszélgettünk.

Zoltán Ildikó

2022. április 18., 20:312022. április 18., 20:31

– Románia egyik legismertebb dobosa, március végén ünnepelte pályafutása indulásának 50. évfordulóját. Hogyan vezetett útja szülővárosából, Gyergyószentmiklósról a szatmári Északi Színház Társulatához?

– Már 1989 előtt nagyon sok helyen léptem fel. Egy szovátai vendéglőben zenéltem, amikor ’89-ben egy ismerősöm révén eljöttem Szatmárnémetibe. A színházban akkor üresedett meg egy doboshely, amire felvettek. Így lettem társulati tag.

– Nemcsak dobos pályafutásának jubileumát ünnepli, hiszen huszonöt éve a zeneoktatói pályán is tevékenykedik. Mit szeretne továbbadni tanítványainak?

– Nagyon szeretem a gyerekeket, szeretek foglalkozni is velük. Ha már kaptam egy lehetőséget az Istentől, hogy dobolhassak, örömmel adom át ezt a tudást a következő generációknak. Szatmárnémetiben a 90-es évek elején került sor arra, hogy zenepedagógusként is kipróbáljam magam.

Idézet
Úgy gondolom, sikerült összehozni a pedagógiát a dobolással. Foglalkozom a diákjaim érzelmi világával is, igyekszem arra ösztönözni őket, hogy az ütőhangszeren keresztül nyíljanak ki, a lelkükből játsszanak.

Rengeteg tanítványom volt, sokan lettek kiváló ütőhangszeresek és tanítják is a zenét az én módszereim alapján. A doboláson keresztül reflexoterápiával segítettem Down-kóros, autista, mentálisan sérült gyerekeknek. Ez rám is hatott, mivel sikerült jobban megérteni őket és átadni a dobolás jótékony hatását, ami nem csak a ritmus, hanem az érzelmek kifejezése. Ezért lett a könyvem címe Ritmus nélkül nincsen élet.

Idézet
A világban a ritmus, mozgás, minden a lelkünk vetülete. Ha egy beteg gyermek meg tudja próbálni a dobolást és sikerélménye van, már ezért is megérte.

Rengeteg ilyen gyerekkel foglalkoztam, börtönben is zenéltem. Mindenhol próbáltam a ritmust és a dob fontosságát mint legősibb hangszert megmutatni, együtt örülni annak, hogy ritmus nélkül nincs élet. A ritmus bennünk van, a szívdobbanástól a lépésekig mindig velünk van a ritmus, enélkül nem nagyon tudunk élni. A zeneterápiát szoktam használni egyes koncerteken, esteken is. Több workshop keretében alkalmaztam. Játszottam tizenkettedikeseknek és egyetemistáknak, akiknek megragadta a figyelmét, hogy a dob nem csak egy hangszer, rengeteg minden van mögötte. Az önkifejezés, az érzelmek által próbáltam megértetni velük, hogy a zene és a mindennapi élet együtt jár.

Galéria

Cserey Csaba és Harry Tavitian

Fotó: Facebook/Cserey Csaba

– Világszerte ismert zenészekkel is színpadra állt. Zenésztársai miként járultak hozzá a karrierjéhez?

– Ez annyira bonyolult, mint amennyire egyszerű is. Az embernek nyitottnak kell lennie. A célok megszületnek az ember agyában, és azért, hogy valóra váljanak, tennie kell valamit.

Idézet
Mikor elkezdtem zenével foglalkozni, azt gondoltam, hogy nekem ez a kihívás sokkal fontosabb, mint akármi más, ugyanakkor egyéb dolgokkal is próbáltam összeilleszteni, hogy együtt tudjak haladni velük.

Ahhoz, hogy nagyobb zenészekkel hozzon össze a sors, mindig olyan helyekre mentem, ahol történt valami. Igaz a mondás, hogy „jó időben, jó helyen”. Ahol történt valami, mindig figyeltem, próbáltam oda alakulni. A 70-es évek elején, pontosabban 1972-ben találkoztam egy olyan dobossal, akinek még dobverője sem volt, csak két fűzfakaró, amivel dobolt. Csak ámultam-bámultam a játékán. Ő nekem jelkép maradt az életemben. Nem csak dobosként inspirált, hanem emberként is. Az előadásmódja, dinamikája, az érzés, ami dobolás közben áradt belőle, meghatározta az életemet.

– Meg tudná fogalmazni, hogy mit keres a zenében, általa? A zene által mit próbál átadni a közönségnek?

– A zenében mindig az önmagam világát kerestem, az önkifejezést és a saját érzelmeimet. Azt szokták mondani, hogy mikor az ember leül zenét hallgatni és megpróbálja azt lemásolni, soha nem lesz olyan, mint ami belülről jön. Persze az ember másol az elején, valahonnan tanulnia kell, de nekem mindig fontos volt, hogy amit elsajátítottam, abba belevigyem a saját világomat. Ezáltal kerestem és próbáltam kifejezni önmagam. Így született meg a képzeletbeli utazás a világ körül, a Dob-túra, amivel 1998–99-ben összejártam Európát. Ez fantasztikus előadás, ami kimondottan arról szól, hogy hogyan képzelem el azt, amit játszom. A dobolást összeillesztettem a színházzal, az élettel, a pszichológiával. Mindig próbáltam átadni, amit érzek.

Galéria

Relaxációs est

Fotó: Facebook/Cserey Csaba

– Ritmus nélkül nincsen élet című könyve hét éve jelent meg. Mi késztette a könyv megírására?

– Nagyon rég gyűjtöm a plakátokat, amikből mára már több mint 3 ezer van. Emellett az újságcikkeket is félretettem. Egy idő után nagyon felgyűltek, arra gondoltam, itt az ideje őket összerakni. Három-négy mappára való anyag jött ki. Fogtam a nagy mappákat, és elvittem Gyergyószentmiklósra, ahol van egy kedves újságíró ismerősöm, Balázs Katalin, aki rég ismer engem, és ez azért is volt fontos, mert az összerakás során ő megfogalmazta, amit én éreztem. Mikor az egész megvolt, akkor Cserei Árpád létrehozta a könyvet. Azért szerettem volna megírni, hogy ami bennem van, a gondolataim, érzéseim, az máshol is meglegyen. Ez volt a könyv gondolata.

Idézet
Ha ezt a könyvet valaki elolvassa, akkor az átölel engem, vagy én ölelem át őt.

Az 50 éves jubileumi koncert után kitették a könyvem a Facebookra, és azt írták: „milyen jó, hogy vagy nekünk”. Ez annyira jól esett.

– Sok műfajban zenél, a székely és csángó népzene elemeit néhol visszatükröző jazz az afrikai, latinos és keleties elemekkel is bővült. Hogyan alakult a zenei stílusa az évek alatt?

– Az 1970-es években elkezdtük a rockot, de közben elmentünk vendéglőbe zenélni, ahol megismerkedtünk a romák világával, megtanultuk a cigányzenét. Valamilyen módon a jazzt is elsajátítottuk, csak nem tudtunk róla. Belénk ivódtak azok az elemek, amiket a csángó osztálytársaink hoztak magukkal. Aztán Csíkszeredában a VoxT zenekarral megjelentek lemezeink. Ezzel párhuzamosan alakult a Barozda zenekar, és elkezdődött a táncházak világa, aminek részese voltam egy kis ideig. 2002-ben találkoztam Harry Tavitiannal, aki fantasztikus zongorista. A munkásságát akkoriban annyira nem ismertem, viszont amikor elkezdtünk zenélni, az volt az érzésem, hogy amit játszunk, azt már nagyon rég tudom.

Idézet
Az örmény világ, zene és kultúra Gyergyóban is megvolt, de nem tudtunk róla. A csángóvidéki kultúrák összemosódtak bennem, és Harry segített ezt kihozni belőlem. Már a legelején nagyon összhangban voltunk.

Három éve megismerkedtem a mostani feleségemmel, Cserey Both Zsuzsával, akinek a táncház az élete. Visszarántott a népzenék világába. Az afrikai népzenét próbáltam ötvözni a magyar autentikus népzenével. Ennek eredményeként alakult meg az Urban Tribal Band, amit Szatmárnémetiben közösen alapítottunk a barátainkkal és a feleségemmel. Ő énekli az autentikus magyar népzenéket, mi pedig afrikai dobolással kísérjük.

Galéria

Relaxációs est

Fotó: Facebook/Cserey Csaba

– Alig ismert hangszerek is vannak a birtokában. Átadja a rajtuk való zenélés művészetét az Ön által tanított gyerekeknek is?

– Vannak diákjaim, akik játszanak különleges hangszereken, viszont legtöbbjük inkább csak dobolni akar. Az indiai és afrikai hangszereket főleg relaxációs, meloterápiás esteken használom, hogy az emberek lelke ellazuljon, kikapcsolódjanak ebből az őrült világból. Ezeknek az esteknek van egy nagyon érdekes menete. Játszottam indiaiakkal, afrikaiakkal, ezt a zenét nem lehet megtanulni, csak érezni, és a saját érzéseidet kifejezni abban, amit játszol.

Idézet
A hangszeren keresztül kell átadni az érzést az embereknek, hogy érezzék annak vibrációját, ami eljut a lelkükig. Az improvizáció tulajdonképpen hitbéli zenélés, amit úgy gondolom, hogy csak tisztán és őszintén, igaz érzelmekkel lehet csinálni.

Amit elhiszek, azt más is elhiszi nekem. Ne hazudjak magamnak, mert akkor másnak is hazudok. Nagyon kell összpontosítanom, hogy egyszerre több hangszeren játsszak. Vannak időszakok, amikor zene közben imádkozom. Imádkozva zenélek, vagy valami szépre, a természetre gondolok.

– Improvizációs felkéréseknek is eleget tesz, szövegeket is kísér. Hogyan tudja összeegyeztetni a zenét a szöveggel?

– Sok szöveget kísértem már. Ilyenkor a legfontosabb tényező a figyelem és a rutin. Az évek alatt megtanultam összpontosítani a szövegre, a kimondott szavakra, a hanglejtésre. Izgalmas visszaadni a szavak hatását, szépségét, gyöngeségét abban a pillanatban, amikor elhangzottak. Ez visszavezethető a relaxációs hangszereken való játékhoz. Azok erről szólnak.

Például elhívtak zenélni. Nem tudtam, hogy süketnémáknak fogok játszani. Előadtam a képzeletbeli utazásomat, ami látványos, viszont mindenki hallgatott. Volt egy hölgy, aki próbált fordítani nekik. Miután elmondta a második mondatot, nagyon kényelmetlenné vált minden. Akkor jöttem rá, hogy mekkora dolog, amikor az ember a rezgésekre figyel. Elővettem egy kolompot, elkezdtem játszani ritmusokat, amitől mindenki nagyon vidám lett. A rezgések nagy hatással vannak az emberekre. Ezt számtalanszor gyakoroltam, amikor Harry Tavitiannal együtt zenéltünk.

Idézet
Fellépés előtt nem a zenéről beszélünk, hanem az érzésekről. Arról, hogy az ember, ha lent van, fel kell hozni, ha fent van, le kell vinni. Lehet, hogy fel kell idegesíteni vagy kicsit meg kell mozgatni. A koncertjeink erről szólnak. Sokan nem értik, miért vannak disszonáns hangzások, melyek később kinyílnak például Bartók zenéjébe vagy egy örmény balladába.
Galéria

Fotó: Facebook/Cserey Csaba

– Ötven év után hogyan tekint vissza pályájára? Hogy alakult az 50 éves jubileumi koncert?

– Semmit nem csinálnék másképp, mint ahogy csináltam. Voltak nehéz és jó pillanatok. Azt éreztem, hogy szerettek az emberek. Barátilag és művészileg is közel álltak hozzám. Ez mindig adott nekem lelki többletet. Ha kritikát mondtak, azt is olyan érdekesen éltem meg. Nem tört le, hanem volt valami üzenete. Az 50 éves jubileumi koncertet egy éve terveztem, viszont a világ sok összevisszasága miatt nem tudott megvalósulni. Február végén, március elején úgy döntöttem, mivel a korlátozásokat feloldották, kiveszek egy termet, meghirdetek egy plakátot, fogom a hangszereim és játszom egy jót. A G. M. Zamfirescu Kulturális Központ és a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal segítségével sikerült. Több országból jöttek el a zenész barátaim. Megkaptam a Dinu Lipatti Állami Filharmónia termét, és fantasztikus koncert született. Nagyon jó érzés volt, érezni: az embereknek is szükségük volt erre.

Galéria

Fotó: Facebook/Cserey Csaba

Galéria

Fotó: Facebook/Cserey Csaba

Galéria

Fotó: Facebook/Cserey Csaba

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 11., kedd

Július 10-én tartják az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett, Janovics című előadás előbemutatóját Kolozsváron

Elkezdődtek a Vecsei H. Miklós által jegyzett, Janovics című darab próbái ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a Kolozsvári Állami Magyar Színházban – közölte a társulat.

Július 10-én tartják az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett, Janovics című előadás előbemutatóját Kolozsváron
2024. június 11., kedd

A nagy érdeklődés miatt már lehet jegyeket vásárolni a szeptemberi kolozsvári Jézus Krisztus Szupersztárra

A nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel szeptemberben is műsorra tűzte a Jézus Krisztus Szupersztár című rockoperát a Kolozsvári Magyar Opera társulata.

A nagy érdeklődés miatt már lehet jegyeket vásárolni a szeptemberi kolozsvári Jézus Krisztus Szupersztárra
2024. június 10., hétfő

Folyt. köv.: többek közt Ceașescuról szóló minisorozatot is kínál a 23. TIFF

Teljes sorozatokat, vagy sorozatok egyes részeit is felvonultat romániai premierként a június 14. és 24. közt tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).

Folyt. köv.: többek közt Ceașescuról szóló minisorozatot is kínál a 23. TIFF
2024. június 06., csütörtök

Székelyföldi produkció nyitja a pénteken rajtoló nagybányai színházi fesztivált

Székelyföldi produkcióval, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Ecce homo című, Munkácsy Mihály festményeit feldolgozó előadásával indul pénteken a 30. nagybányai Atelier Nemzetközi Színházi Fesztivál.

Székelyföldi produkció nyitja a pénteken rajtoló nagybányai színházi fesztivált
2024. június 05., szerda

Ókori történet mai kontextusban: évadának utolsó bemutatójára készül a temesvári színház

Élethez és halálhoz való viszonyról, túlélésért való küzdelemről, igazságkeresésről szól a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkciója.

Ókori történet mai kontextusban: évadának utolsó bemutatójára készül a temesvári színház
2024. június 04., kedd

Emlékkiállítás nyílik a kincses városban Makkai János bányamérnök-képzőművész alkotásaiból

Makkai János születésének 80. évfordulóján Születésnapomra címmel átfogó gyűjteményes emlékkiállítást rendeznek június 12-én Kolozsváron a néhai bányamérnök-képzőművész gyermekei.

Emlékkiállítás nyílik a kincses városban Makkai János bányamérnök-képzőművész alkotásaiból
2024. június 04., kedd

Rejtett kincsek, meghitt tájak: új videósorozat indul Erdély értékeiről, az első rész a csíksomlyói búcsúról szól

Felfedezésre váró rejtett kincsek, titokzatos zegzugok, meghitt tájak – ezek jellemzik Erdély csodálatos világát.

Rejtett kincsek, meghitt tájak: új videósorozat indul Erdély értékeiről, az első rész a csíksomlyói búcsúról szól
2024. június 04., kedd

„Apró mozaikokból mindenkiben összeáll kicsit a Kárpát-medence”. Erősödik a fiatal magyar kutatók kapcsolati hálója

Hogy mi köti össze, hozza közös nevezőre az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági magyar fiatal kutatókat, arra a Collegium Talentum (CT) program ad választ.

„Apró mozaikokból mindenkiben összeáll kicsit a Kárpát-medence”. Erősödik a fiatal magyar kutatók kapcsolati hálója
2024. június 03., hétfő

Bukarestben díjazták a magyar irodalmat: Lövétei Lázár László és Nagy Zalán kapta a Romániai Írók Szövetsége elismeréseit

Két erdélyi költő, Lövétei Lázár László és Nagy Zalán is átvehette a Romániai Írók Szövetsége díjait – közölte hétfőn a Helikon folyóirat szerkesztősége.

Bukarestben díjazták a magyar irodalmat: Lövétei Lázár László és Nagy Zalán kapta a Romániai Írók Szövetsége elismeréseit
2024. június 03., hétfő

Tizenhat éven felülieknek szóló, sikamlós komédiával vendégszerepel Aradon a tatabányai színház

A tatabányai Jászai Mari Színház - Népház előadásában a Francia rúdugrás című komédiát, azaz „szextettet” láthatják az aradi nézők – közölte az Aradi Kamaraszínház.

Tizenhat éven felülieknek szóló, sikamlós komédiával vendégszerepel Aradon a tatabányai színház