Fotó: A szerző felvétele
2009. december 10., 10:572009. december 10., 10:57
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió Színházában, a ma esti bemutató keretében az elsőéves és másodéves színész-mesterképzős hallgatók lépnek színpadra. A bemutató az egyetem 19 különböző szakán tanuló diákjának – leendő színészeknek, díszlettervezőknek, zenészeknek – a közös produkciója.
A rendező elmondta: „Meglehetősen ismeretlen darabról van szó, amelynek 1967-ben volt az ősbemutatója a pesti Vígszínházban Várkonyi rendezésében, nálunk eddig nem játszották, így holnap a darab erdélyi premierjét láthatja a közönség.” Az erdélyi származású Békeffy egyébként Kovács Levente kedvenc kabarészerzői közé tartozik, a két anyagyilkos ikerről szóló darab megragadta a fantáziáját. A mai bemutató lényegében a két mesterfokozatú színészosztály diákjainak nyilvános szereplése.
„A beleélés és a távolságtartás váltakoztatásával egyféle posztbrechti vonal mentén építkezik az előadás. A diákok szempontjából ez nagyon jó tapasztalat, kísérlet” – mondta a rendező. A Krónika arra volt kíváncsi, hogy a nyugdíjba vonuló rendező – aki körülbelül 130 előadást állított színpadra – miért ezt a darabot választotta „hattyúdalának”, és mit tart hosszú pályafutása során a legkimagaslóbb teljesítményének.
„Több, számomra is emlékezetes darabot említhetek. Például a Káin és Ábelt, a másik kedvencem pedig Brecht műve, az Egy fő az egy fő című darab volt. Ez a Békeffy-darab egy olyan vonulathoz tartozik, amelyhez például a Bolondok táncát is sorolnám, de egy Bulgakov-rendezésem is ide tartozik, A divatszalon titka, no meg egy másik Brecht-mű, a Dobszó az éjszakában. Persze ha emlékezetes előadásokról kell szólnom, akkor ott volt a Szép Ernő regénye alapján készült Lila ákác, vagy a Kakukk Marci, amelyeket szintén a fontosabb rendezéseimhez sorolok.” A Lila ákác – Kovács Levente rendezésében öt éven keresztül szerepelt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház repertoárjában.
Gáspárik Attila a tegnapi sajtótájékoztatón azt is elmondta: beindították a művészeti egyetem keretében a pedagógia szakot, tehát ezután bármely hallgató művészetpedagógiát is tanulhat. Úgy tűnik, az egyetem hamarosan megkapja az emelt szintű oktatási intézmény státust. Az intézmény nemrég százezer eurós pályázati öszszeget nyert a Tudományos Kutatások Hatóságától, amiből a könyvtárukat szeretnék fejleszteni, tökéletesítik az archívum digitalizálását, emellett az épülő bábszínház információs rendszerét, műszaki berendezését is részben ebből építenék ki.
Ősszel 200 ezer eurót kaptak – szintén pályázati úton, melyből további fejlesztéseket finanszíroznak, többek között az egyetem internetes adatbázisát építik ki. Lázok János egyetemi adjunktus a Symbolon című tudományos folyóirat legújabb számát mutatta be a hallgatóságnak.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.