Bordy Margit egyéni festészeti kiállítását nyitották meg a hétvégén a kolozsvári Barabás Miklós Céh galériájában.
2013. június 09., 15:472013. június 09., 15:47
Egy nyugalmat árasztó kis sziget volt ez az egy óra, az állandóság érzését keltő, ismerős kolozsvári arcokkal, a város életének egy olyan pillanatában, amikor egyszerre zajlik egy film és egy könyvfesztivál, mindenfelé idegen nyelveken beszélő fesztiválozók szaladgálnak egyik programról a másikra. A kiállítás alkotójának sikerült átadnia valamit abból az időtlen pillanatból, azokból az érzésekből, amelyek olyan erőteljesen kötődnek a képeihez. Bordy Margit munkái elsősorban az érzésekről szólnak.
A visszatérő szimbólumok (madarak, levelek, faágak, gyökerek) geometrikus elrendezése nem valami rejtvény, ami megfejtésre vár, sokkal inkább az ihletett pillanat hangulatát kifejező eszköz, ami ugyanakkor az egyéni asszociációknak és érzéseknek is nagy teret ad. A szintén gyakran megjelenő ablak, ajtó, kereszt, az égi és földi természeti motívumok pedig annak a földi és isteni világ közti átmeneti állapotnak a lenyomatai, amely csak az ihlet pillanatában tapasztalható meg. „Pasztelbe fogalmazott létformák térben és időben, ég és föld között, avagy az átmenet különleges varázsa” – így foglalta össze Németh Júlia műkritikus megnyitó beszédében a kiállításról és Bordy Margit művészetéről szóló gondolatait.
A természeti elemek átrendezése, környezetükből való kiragadása, illetve az emberi alakok motívumának a természeti környezetbe való beleszövése két olyan visszatérő kifejezésmód, amely a világ harmóniájának folytonos kereséséről szól. „Az ihlet különleges pillanata az életnek, olyankor a művész együtt él a világegyetem akaratával. Az életben mindennek meghatározott szerepe van: egy fának, egy hegynek, egy völgynek, minden élő és élettelen dolognak küldetése van” – idézte Németh Júlia az alkotó szavait. A keresés folyamata viszont nemcsak a rendkívüli pillanat, hanem a megfelelő kifejezőeszközök megtalálásának kihívása is, amely a költőként is tevékeny Bordy Margit verseiben is megfogalmazódik. Ezekből Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke olvasott fel néhányat. Bordy Margit kiállítása június 21-ig látogatható a kolozsvári Barabás Miklós Galériában (Farkas/Kogălniceanu u. 27.) június 11-től 14-ig 11 és 15 óra között, június 17-től 21-ig pedig 15 és 17 óra között.
Kassay Réka
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
szóljon hozzá!