„Ómamától azt tanultam, vidámnak és bátornak kell lenni” – Schäffer Erzsébet író, újságíró Kolozsváron

Schäffer Erzsébet (mikrofonnal) számos régi történetet felelevenített a kolozsvári közönség számára •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

Schäffer Erzsébet (mikrofonnal) számos régi történetet felelevenített a kolozsvári közönség számára

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Nevetéstől visszhangzott a kolozsvári Bánffy-palota Tonitza-terme Schäffer Erzsébet Pulitzer-emlékdíjas magyarországi újságíró, író, publicista, a Nők Lapja folyóirat munkatársának közönségtalálkozója alatt.

Tóth Gödri Iringó

2024. június 29., 12:072024. június 29., 12:07

A többszörösen kitüntetett Schäffer Erzsébet a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatta meg, hogy nemcsak az írott szavak embere, hanem élőszóban is kivaló történetmesélő, akit a közönség percek alatta a szívébe zár.

Schäffer Erzsébetnek immár közel húsz könyve jelent meg, melyek közül csak egyik regény,

többségük egymáshoz lazán kapcsolódó történetek csokra, amelyeknek az őszinteség, életigenlés, a szerző pozitív látásmódja, a mindennapi élet komikumának felfedezése adja varázsát.

A bánsági gyökerekkel rendelkező újságírónő beszélgetőpartnere Fincziski Andrea színésznő volt, aki inkább jó érzékkel alakította a történetmesélés fonatát, mintsem faggatta a meghívottat. Schäffer Erzsébet mesélt erdélyi gyökereiről, szülei filmbeillő megismerkedéséről, és arról, hogy bár Magyarországon született és nőtt fel, kamaszkora nyarait a Bánságban, Temesváron töltötte az „ómamánál”. „Ómama” nem szeretett egyedül lenni, így négyszer is újra férjhez ment, nagylelkű és nagyszájú volt, személyisége nagyon nagy hatással volt az írónőre.

„Azt tanultam ómamától, hogy vidámnak kell lenni, bátornak” – mondta Schäffer Erzsébet, felidézve az anyai nagyanyjával kapcsolatos történeteket, azt, hogy annak három férje is főpincér volt – erről egyik könyvében is írt.

Schäffer Erzsébet elmondta, soha nem akart újságíró vagy író lenni, nem akart tanulni, egyetemre menni, így segédmunkásként kezdett dolgozni egy kábelgyárban. Nagyon szerette az ottani közeget, érdekesnek találta az őt körülvevő embereket – hiszen gyerekkora óta nagyon kíváncsi volt az emberekre. Ennek kapcsán is felidézett egy gyerekkori történetet, ugyanis minden kérdésre történettel válaszol, mindenről eszébe jut egy emlék, egy sztori – ez adja írása, könyvei lényegét is.

Valós történet volt az is, amit először megírt, még a kábelgyárban dolgozva. A gyárban volt egy elkerített, „imperialista” terület, ahol olyan üres csévéket őriztek, amelyeket később visszáruztak az olasz Terni város kábelgyárába. Schäffer Erzsébet, aki jól beszélt franciául, egyszer, amikor senki nem látta, üzeneteket írt a csévére franciául, rövid néha vicces mondatokat: „Magyar lány vagyok.” „Itt élek Budapesten.” „A kábelgyárban dolgozom.” „Hosszú a combom.” „Nagy a fantáziám.” Leírta a nevét és a kábelgyár címét is, majd meg is feledkezett a csínyről, egészen addig, amíg egy nap a gyár portása hívatta, mondván, hogy egy férfi, aki „nem beszél semmilyen nyelven”, őt keresi.

Nyitott tetejű Alfa Romeóval várta az üzem előtt Nicola De Carolis mérnök úr, az olasz gyár főmérnöke, kezében egy nejlonszatyorral, benne a csévékkel, melyekre az üzeneteket írta Schäffer Erzsébet.

Ez volt az első történet, amit papírra vetett, s aminek nyomán azonnal azt mondták neki, hogy írjon, ne drótokat tekergessen. Ezután kezdett újságíróként dolgozni, rendszeresen írni. Schäffer Erzsébet azt is elmondta, tulajdonképpen minden írását az ihleti, hogy életében szinte mindennaposak a megmosolyogtató, megnevettető vagy épp tanulságos jelenetek, az utcán, a villamoson mindenhol valami érdekesbe botlik.

Az esemény egy órája nagyon hamar elrepült.

A meghívott és a közönség is nevetett, meg volt hatódva, a jelenlévők afelől érdeklődtek, hogy ki lehet-e „tolni” a kapott hatvan percet.

Bár kitolni nem lehetett, senki sem szomorkodott, a közönség úgy távozott, mint egy színházi előadásról, nemcsak egy beszélgetéssel az emlékezetében, hanem egy élménnyel, Schäffer Erzsébet sugárzó személyiségének mindenkit felvidító hatásával.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra