A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár idén is sokféleképpen igyekszik megszólítani a fiatalokat, gyerekeket
Fotó: Haáz Vince
Egészen fiatal alkotók, akár 16 évesek is jelentkezhetnek a november 16. és 19. között rendezendő Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében első ízben szervezett szabad irodalmi színpadon való fellépésre. Szabó Eszter, a program vezetője a Krónikának elmondta, a kortárs irodalmi alkotások hangzó szövegként erősebben hatnak, ezért a kezdeményezés célja élővé tenni az irodalmat, bekapcsolni a fiatalokat is a körforgásba, amelyben az alkotók és befogadók megtalálhatják a közös hangot.
2023. október 26., 19:162023. október 26., 19:16
2023. október 26., 19:172023. október 26., 19:17
Új kezdeményezésként népszerűsíti a marosvásárhelyi könyvvásár az irodalom hangja – szabad színpad című programpontját, amelyen mindenféle irodalmi alkotásnak – vers, novella, esszé, slam poetry, vagy akár saját szövegezésű dalok – helye van.
Fotó: Haáz Vince
Szabó Esztert, a programpont felelősét arról kérdeztük, mi adta az ötletet ahhoz, hogy az irodalmat „élővé” tegyék a könyvvásár keretében. „Régóta dédelgetett vágya a könyvvásárnak, hogy kicsit lazítson a kínálatán, hívogatóbb legyen a fiatalok számára. Éppen csak a forma hiányzott hozzá, és talán az idei mottó, »a könyvek hangja» adta ehhez a kezdő lökést. Nagyon nagy szükség van arra, hogy a könyves szféra nyisson a jelen embere felé, nem várhatjuk el, hogy csak az olvasó tegyen lépéseket felénk, hanem mi is meg kell mutassuk azt, hogy a könyvvásár mindenkire gondol és mindenkit tárt karokkal fogad” – fejtette ki a programfelelős. Hozzátette, fontos tudatosítani a közönségben, hogy egy irodalmi esemény lehet laza is akár, erről szól a könyvvásár másik idei programpontja is, a közös örömzenélés az írókkal.
Most először használjuk a színház Underground termét mint hivatalos helyszínt, ez pedig a szemlének mindenképpen olyan tere lesz, ahol fiatalok, vagy akár lélekben fiatalok együtt tudnak kikapcsolódni az irodalom jegyében” – mondta a szervező.
A vásárhelyi szemle szervezői abban hisznek, hogy igenis meg lehet szólítani a fiatalokat az irodalom hívószavával
Fotó: Haáz Vince
Manapság egyre gyakoribb, hogy a kortárs irodalommal nemcsak könyvekben, betű formájában lehet találkozni, hiszen sokan sokféleképpen igyekszenek népszerűsíteni: hangzó anyagokban, az interneten, különféle színpadi produkciók formájában viszik közel a közönséghez. Szabó Esztertől azt kérdeztük, hogyan látja, mi lehet a hozadéka annak, ha a „szemtől szembe”, a „lélektől lélekig” lesz a közvetítő közege az alkotó és befogadó effajta találkozásának. „Romániában hasonló műfajként létezik a slam poetry és a TEDx. Mindkét forma arról szól lényegében, hogy kiáll valaki a színpadra, és mesél, kinyilatkoztat, inspirál.
Hozzátette, a hangzó beszéd nagyon erősen tud hatni, sokkal erősebb kapcsolódásokat tud teremteni azzal szemben, hogy az olvasás inkább magányos tevékenység. Szabó Eszter úgy fogalmazott, hogy bárki, aki színpadra áll a könyvvásár keretében, az nem előadást tart, vagy nem versenyez, hanem pusztán a szórakozás kedvéért mesél, megosztja gondolatait. „Meg kell tapasztalnunk az ilyen élményeket is, hogy közösen átadjuk magunkat az alkotásnak. Mindezt úgy, hogy biztosak lehetünk abban, hogy a közeg megtart, kíváncsi és nem ítélkezik. Nem beszélve arról, hogy sok jófej író, költő, irodalmi szereplő lesz jelen a szemlén, ők akár a közönség soraiban is ott ülnek majd” – fejtette ki a szervező.
A felhívásra már 16 évesek is jelentkezhetnek, tehát a szervezők az egészen ifjakat is igyekeznek bekapcsolni a körforgásba, amelyben az alkotók és befogadók megtalálhatják a közös hangot.
Ezek a gyerekek azóta nőttek és biztosak vagyunk abban, hogy közülük sokan olvasnak, csak nem biztos, hogy abban a tempóban, ahogyan azt elvárják tőlük” –vélekedett Szabó Eszter. Mint mondta, ő úgy gondolja, hogy el kell felejteni ezeket az előítéleteket, meg kell hívni a fiatalokat, éreztetni kell azt, hogy fontos minden korosztály.
Fotó: Haáz Vince
Ez az egyik fő célja a vásárnak, hogy mindenki jól érezze magát a könyvek közelében” – mondta Szabó Eszter.
A szemle programját és az újdonságokat a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Facebook-oldalán találhatják meg az érdeklődők.
A zene is nagy szerephez jut idén a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron, amelynek egyik kiemelt célja vásári élményen túl az erdélyi magyar szerzők népszerűsítése, bemutatása.
Az írott kultúra és a könyves találkozások ünnepévé vált a SepsiBook, amelyet második alkalommal szerveztek meg: május utolsó hétvégéjén a Sepsi Arénában várta az érdeklődőket négy napon keresztül a kortárs irodalmi fesztivál és könyvvásár.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
szóljon hozzá!