Beszélgetés Balázs Elemér dzsesszdobossal

Többek között Palestrina-, Pergolesi- és Händel-darabok feldolgozásait adta elő erdélyi templomokban a Balázs Elemér Group dzsesszegyüttes.

Pengő Zoltán

2009. május 06., 10:432009. május 06., 10:43

– Honnan jött az ötlet, hogy a reneszánsz és a barokk zenét a dzsesszel ötvözzék?
– Nekem ez nagyon régi álmom volt. Készítettünk egy lemezt Dés Lászlóval, melynek címe Contemporary Gregorian, ott a gregoriántól jutottunk el a reneszánszig, motettákig.  Az a lemez azért más, mivel ott szabadabban vettük a dolgokat, és nem vált annyira szerves részévé a klasszikus zenének a dzsessz, inkább ihletforrás maradt az improvizációkhoz. A mostani anyag már egy sokkal jobban megszerkesztett dolog. Itt már szerves része lett a dszessz a klasszikus zenének, de anélkül, hogy sérült volna a régi zene, a harmóniák megmaradtak eredetiben. Nem akartunk pancsot csinálni belőle, hanem egy gyönyörű, dallamos improvizáció volt a cél, amivel mi ezekre a darabokra reflektálunk.

– Azzal az elképzeléssel indultak már kezdetben, hogy templomokban szólaltatják meg a zenei anyagot?
– Természetesen gondoltam rá, de nem csak templomokban játszottuk hanem szabadtéri koncerteken, fesztiválokon is. Magyarországon is rengeteget turnéztunk ezzel az anyaggal, de eljutottunk fantasztikus külföldi helyszínekre is, voltunk Glasgow-ban, Londonban, Prágában, Bécsben, Oslóban, és hála Istennek, eljutottunk Erdélybe is.

– Milyen érzés évszázados gótikus vagy barokk falak között játszani dzsesszt?
– Fantasztikus, az embert mindig kirázza a hideg. Eszméletlen hangulata van. Ugyanakkor nagyon nehéz ilyen helyen játszani. A közönségen is érződik néha, hogy kicsit feszélyezi a templomi légkör.

– Pat Matheney gitárművész a világ egyik legjobb dzsesszdobosának nevezte önt. Mi az, ami egyedi a játékában?
– Annak ellenére, hogy a dob ritmushangszer, engem inkább a dallam inspirál. A ritmus csak kiegészítő része a zenének, nem annyira kifejező, mint a dallam, ezért megpróbálok dallamosabban dobolni. Ez régi koncepcióm, ami úgy látszik, sikeres, szeretik, pozitív visszajelzéseket kapok.

– Szokatlan, hogy egy dobos zenekari frontember legyen, ő adja az együttes zenei koncepcióját. Ön hogyan vált zenekarvezetővé?
–  Ha egy dobos a saját hangszere mellett valamilyen dallamhangszeren is játszik, egy idő után fantasztikusan ráérez a zenére, és a hangszerelés, komponálás terén is sokat fejlődik. Ezért egy dobos számára nagyon fontos, hogy tanuljon dallamhangszert. Ezen túl nekem óriási szerencsém van, hiszen a zenekar zongoristája, Balázs József az öcsém. Rengeteget dolgozunk együtt, csak egymásra nézünk és ismerjük egymás gondolatait. Természetesen számomra nem az fontos, hogy előtérben legyek, hanem hogy szólaljon meg a zenében az, amit mondani szeretnék az embereknek.

– Magyarországon jónéhány kiemelkedő képességű dzsesszzenész alkot, olyanok, akiket elismer a szakma és közönség . Valós értéküknek megfelelő mértékben érvényesülnek ezek az emberek a nemzetközi porondon is?
– Ezen a téren le vagyunk maradva. A menedzselés Magyarországon nem működik  jól. Nagyon sok külföldi zenészt hoznak be, de kevés magyar zenészt visznek ki. Ezen azért kellene változtatni, mert sok jó magyar zenész van, akiket külföldön is meg kellene mutatni. Én aránylag szerencsés vagyok, mert nagyon sok zenekarban játszom és rengeteg helyre eljutottam. Egyébként az én menedzseremnek is nehéz dolga van, mivel a magyar zenekarok nem tudtak beépülni a nemzetközi dzsesszkörökbe. Más országokban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában áldoznak arra, hogy a világ megtudja, milyen fantasztikus tehetségeik vannak. Ennek így kellene működnie Magyarországon is.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést