Fotó: Biró István
2010. január 19., 09:572010. január 19., 09:57
Az évad harmadik bemutatójára készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház: Andrei Şerban rendező Ingmar Bergman Suttogások és sikolyok című kultuszfilmjének színpadi adaptációját viszi színre.
A szintén Andrei Şerban rendezte, a 2007-es év legjobb előadásának járó UNITER-díjjal kitüntetett Ványa bácsi után a Suttogások és sikolyok is különleges színházi csemegének ígérkezik: a bensőséges hangulatú produkció a színház új stúdiótermében lesz majd látható, a nézőtér mindössze 75 férőhelyes.
A 2007-ben elhunyt Ingmar Bergmant minden idők egyik legmeghatározóbb művészeként tartják számon: a svéd filmrendező a modern filmművészet egyik legnagyobb hatású egyénisége. Woody Allen szerint „minden bizonnyal a legnagyobb filmművész a kamera feltalálása óta”.
A Suttogások és sikolyok (1972) című film történetének középpontjában négy nő áll: a haldokló Ágnes, nővérei, Karin és Mária és a szolgáló, Anna. A film elnyerte a New York-i Filmkritikusok Díját a legjobb rendezésért és legjobb forgatókönyvért, illetve öt Oscar-díjra is jelölték legjobb eredeti forgatókönyv, legjobb jelmezek, legjobb operatőri munka, legjobb film és legjobb rendezés kategóriában. Az Andrei Şerban rendezte Suttogások és sikolyok négy nőalakját Pethő Anikó, Kató Emőke, Kézdi Imola és Varga Csilla játsszák. Az előadás különlegessége, hogy a rendező, Ingmar Bergman figurája is megjelenik.
A forgatást megelőző próbafolyamatba pillanthatunk be, amelyet gyakran állítanak meg Bergman instrukciói és a színészek kérdései. „Bergman a forgatások előtt próbált a színésznőkkel. Megpróbáljuk feltárni, hogyan kezdődött ez a projekt és elképzelni, hogyan válik a filmbeli fikció valósággá, megpróbáljuk megfejteni a nagy rendező és néhány egyedi színésznő közös alkotásának titkát” – vallja Andrei Şerban. Bergman szerepét Bogdán Zsolt alakítja, a rendező asszisztensét Albert Csilla.
A Suttogások és sikolyok színpadi adaptációját Andrei Şerban és Daniela Dima jegyzi, az előadás díszlet- és jelmeztervezője Carmencita Brojboiu, dramaturg: Kovács Kinga. Akár a Ványa bácsi bemutatója előtt, most is négy nyilvános főpróba előzi meg a január 24-i bemutató előadást: január 20. és 23. között este 7 órától a színház stúdiótermében tartják a nyilvános főpróbákat.
A nézők egyedi élményben részesülhetnek, elképzelhető ugyanis, hogy megállásokkal, utasításokkal zajlanak majd a próbák, az előadás alaphelyzetének tükörképeként, így a nézők a műhelymunka műhelymunkájába nyerhetnek betekintést. A bemutató előadásra ezt követően, január 24-én este 7 órakor kerül majd sor. Az előadások román nyelvű feliratozással lesznek láthatóak. A Suttogások és sikolyokat kizárólag 18 éven felüli nézőiknek ajánlják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok