Fotó: A szerző felvétele
2009. december 02., 09:492009. december 02., 09:49
„A rendszerváltással kapcsolatban többször feltehetjük a kérdést: vajon nem színjátékot látunk-e? – kezdte beszédét a bemutató egyik díszvendége, Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő, a határon túli magyarsággal foglalkozó bizottság elnöke. – Lehetséges-e, hogy az egészet a posztkommunista erők rendezték, mint egy tragikus előadást?”
A magyarországi politikus feltette a kérdést: melyik volt a színpad, és melyik a valóság: az 1989. decemberi bukás, vagy az 1990-es marosvásárhelyi fekete március? Ugyanígy fából vaskarikának tűnhetett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség későbbi kormányra kerülése is, de éppígy lehetett ez Temesvár örökségének kiteljesedése – tette hozzá.
„Az 1989-es forradalom nem elsősorban valami ellen, hanem valamiért tört ki: igazi képviseletre van szüksége a magyarságnak és Románia egész népének, nem pedig olyan díszpintyekre, akik a kommunizmus idejében is léteztek. Ha a kisebbséget kizárják az államvezetésből, a demokrácia színjátékká silányodik” – zárta beszédét Németh Zsolt.
Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény is egyidős a rendszerváltással, hiszen épp húszéves lett idén – bár eredetileg Sulyok István Református Főiskola néven alakult.
„Úgy tekintek az itt egybegyűltekre, mint annak idején temesvári gyülekezetemre” – vallotta Tőkés László európai parlamenti képviselő. Hangsúlyozta: ő soha nem volt magányos harcos a forradalomban. A rendszerváltás a közösségi szellem diadala volt, ez volt Isten csodája – fogalmazott Tőkés.
Székelyhidi Ágoston színdarabjában ő maga nem jelenik meg, mégis központi figura. A titkosszolgálatnak jelentő, emellett pedig a külföldi újság helyi tudósítóját is információkkal segítő kocsmáros Tőkés parókiájára lát az ivó ablakából. Figyel, filmez, rögzít – legalábbis annyit, amennyi kielégíti kegyetlen szekus tisztjének igényeit, őt magát és saját informátorait viszont még nem sodorja veszélybe.
A falvak lerombolására vonatkozó végítélet pedig már megszületett: 1989. december 16-át írunk. Ám a kocsmáros nem tarthatja sokáig titokban a kettős játékot, amit űz, s amely hamarosan arra kényszeríti, hogy gyerekkori jó barátját mártsa be.
A parancsnak pedig maga és családja érdekében engedelmeskedni kell. Az előadást a nagyváradi Meleg Vilmos rendezte, a kocsmáros szerepében a debreceni Dánielfy Zsoltot láthatta a közönség, a szekus tisztet az esztergomi Horányi László, míg az újságírót az egri Szíki Károly alakította.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok