Fotó: Ferencz Alpár
Erdélyiek is elismerést kaptak múlt szombaton Budapesten, ahol a magyarság és a köz javáért végzett életműveket díjaztak: Magyar Örökség Díjjal tüntették ki többek közt a majdnem 50 éve működő – 1974-ben alapított – Gyergyószárhegyi Művésztelepet, valamint Gróf Kálnoky Tibort, az erdélyi kastélykultúra felélesztőjét a magyarságért végzett szolgálatáért. A Krónika megkeresésére a Gyergyói Művésztelep vezetője, Kolcsár Béla értékelte az elismerést, összegezte az alkotóközpont munkásságát.
2023. július 02., 10:582023. július 02., 10:58
Az elmúlt majdnem fél évszázad alatt több száz, szerte a nagyvilágból érkező művész alkotott a Gyergyószárhegyi Művésztelepen, amely a hét végén rangos elismerést kapott Budapesten: Magyar Örökség Díjjal tüntették ki.
gazdaság, sport vagy tudomány területén a magyar társadalom felemelkedéséhez.
A „szárhegyi csoda”
„Civil kezdeményezésből fakadó nagy összefogások és adakozások egybefonódása, felbecsülhetetlen értékek teremtője és őrzője a »szárhegyi csoda«” – mondta a művésztelepet méltató beszédében Budapesten Nagy Miklós Kund marosvásárhelyi művészeti író. Kiemelte, a szárhegyi telep művészettörténeti jelentősége még nem mérhető a Nagybányai Művésztelepéhez, de a legjobb úton halad efelé:
és hangsúlyozandó, hogy ez az értékes kollekció hiánytalanul őrződött meg napjainkig. A gyűjteményben grafikák, festmények, multimédiás munkák, installációk is találhatóak.
Fotó: Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Alkotói szabadságot hirdettek a művésztelep alapítói
A művésztelep vezetője, Kolcsár Béla a Krónika megkeresésére úgy értékelt, megtisztelő elismerés számunkra, hogy a szinte fél évszázada működő alkotói műhelyt a Magyar Örökség és Európa Egyesület bíráló bizottsága Magyar Örökség Díjban részesítette képzőművészeti értékteremtő és értékőrző tevékenysége okán. „Egy ilyen rangos díj átvételekor
Fotó: Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Kezdeményezésüknek beérett a gyümölcse, hiszen azt szerették volna, hogy nemzetközileg is elismert művészteleppé váljon. Ez már megtörtént az elmúlt évtizedekben” – mondta Kolcsár Béla. Hozzátette, alapításakor a művésztelep kezdeményezői úgy rendelkeztek, hogy szabad alkotási folyamat működjön itt: bárki bármilyen műfajban kiteljesedhet, festhet, rajzolhat, faraghat, tehát alkotói szabadságot hirdettek és tartottak meg, és a mostani vezetők ehhez híven szervezik meg ma is alkotótáborokat. Az alapítók egyetlen kitétele az volt, hogy a művésztelepen hivatásos, képzőművészeti végzettséggel rendelkezők vehetnek rész: 35-40 művész szokott Szárhegyen megfordulni évente.
Az összmagyarság szellemi kincse
Kolcsár Béla mérnök-közgazdász végzettségű szakember, de a kultúra számos területén tevékenykedett, fotográfusként alkot. Mint hangsúlyozta, szintén megkerülhetetlen az intézmény eddigi művészeti vezetőinek, képzőművészeknek a munkája: Siklódi Zsolt, valamint a jelenlegi művészeti vezető, Ferencz Zoltán érdeme.
Fotó: Gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotó Központ
„Hasonlóképpen sokat jelentett számunkra Erőss István képzőművésznek, a budapesti székhelyű Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorának évtizedek óta tartó folyamatos szakmai és erkölcsi támogatása.
Azt is hozzátette, hogy fontos számukra, hogy Szakács Imre képzőművész kezdeményezte, hogy a művésztelepet előterjesszék erre a rangos elismerésre.
Fotó: Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
„Ahogyan az oklevelünkön is szerepel, a »magyar szellem láthatatlan múzeumába bekerülni« nem hétköznapi esemény. Most kap méltó elismerést annak a sok-sok embernek a munkája, akik itt alkottak, és ez a munka az összmagyarság szellemi kincseként tekinthető. A szakma már régóta méltányolta a művésztelep munkáját, de ennek a díjnak köszönhetően az összmagyarság közvéleménye is felfigyel ránk: a Gyergyószárhegyi Művésztelep olyan szellemi központ, amelynek méltatandó a munkája. Köszönjük a díjat ” – fogalmazott Kolcsár Béla. Hozzátette, szeretnének egyre jobb körülményeket biztosítani a nemzetközivé vált művésztelep működése számára.
Fotó: Gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotó Központ
A vezető azt is kiemelte, szintén hálásak Hargita Megye Tanácsának, amely 1996-ban vállalta, hogy a művésztelep intézményesített formában évről- évre költségvetési támogatással működhessen tovább Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ néven. Kolcsár arra is kitért, hogy
„A helybeli, szárhegyi munkatársainknak is köszönetet szeretnék mondani, ők az ötven év alatt a maguk lehetőségeinek, kereteinek megfelelően támogattak bennünket, hozzátettek ahhoz, hogy működhessen a művésztelep. A helyi önkormányzat is évről-évre folyamatosan segít, és nagyon jó az együttműködés a két intézmény között” – hívta fel a figyelmet a központ vezetője. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy idén három alkotótábort szerveznek hivatásos felnőtt képzőművészeknek: július 3-án kezdődik az első.
Ha végigtekintünk a második világháború utáni erdélyi művésztelep-alapítási törekvések palettáján, szembetűnő, hogy a mindenkori alapítók törekvése a köztük lévő együttgondolkodás és összhang által vezérelve minden esetben rátalált az ideális helyszínre. Innentől kezdve voltaképpen má
Magyar Örökség Díj gróf Kálnoky Tibornak is
Gróf Kálnoky Tibort Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész laudálta Budapesten a Magyar Örökség Díj átadásakor. Mint kiemelte, a rendszerváltás után
A műemlékek iránti tisztelete, meggyőző ereje és tapasztalata által sikerült elérnie, hogy napjainkban a visszaszerzett, a Kovászna megyei Kőröspatakon található klasszicista kastély több évre szóló, átfogó felújítás küszöbén állhat. A nagy formátumú örökségvédelmi munka és tapasztalat indokolta, hogy 2022 augusztusában Gróf Kálnoky Tibort kinevezték az Esterházyak fertődi kastélyának rehabilitációját felügyelő bizottság elnökévé – szólt a laudáció. A budapesti Ráday-házban tartott ünnepségen 105. alkalommal adták át a Magyar Örökség Díjat. Elismerést vehetett át Sebő Ferenc népzenekutató, szintén kitüntették az ötvenes években a kommunisták által brutálisan meggyilkolt Boldog Brenner János katolikus pap vértanúságát. Amint a református.hu-n olvasható beszámolóban szerepel, Boldog Brenner Jánosról, a kommunista egyházüldözés vértanújáról tekinthettek meg két videót az ünnepség résztvevői. Az 1957. december 14. éjszakáján harminckét késszúrással meggyilkolt huszonhat éves római katolikus papot 2018-ban avatták boldoggá. Székely János katolikus püspök laudációjában úgy fogalmazott: Brenner János boldoggá avatása azt hirdeti, hogy
Az ünnepségen a 156 éves Magyar Történelmi Társulat is elismerésben részesült, ezen kívül Szalai Béla filológiai munkássága, Hegedűs Lóránt református püspök teológusi és írói munkássága szintén kapott elismerést. Makovecz Imre, Fekete György, Farkas Balázs hívták életre a Magyar Örökség Díjat, amelyet évente négy alkalommal adnak át példaértékű életművekért. A Magyar Örökség Díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület (MÖEE) vállalta magára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!