Bekerülni „a magyar szellem láthatatlan múzeumába” – Rangos elismerés a közel fél évszázados Gyergyószárhegyi Művésztelepnek

Az elmúlt majdnem fél évszázad alatt több száz, szerte a nagyvilágból érkező művész alkotott a Gyergyószárhegyi Művésztelepen, amely a hét végén rangos elismerést kapott Budapesten: Magyar Örökség Díjjal tüntették ki.

Az 1995-ben létrehozott díjakat évente több alkalommal osztják ki azok között, akik valamilyen kiemelkedő módon járultak vagy járulnak hozzá a magyar kultúra,

gazdaság, sport vagy tudomány területén a magyar társadalom felemelkedéséhez.

A „szárhegyi csoda”

„Civil kezdeményezésből fakadó nagy összefogások és adakozások egybefonódása, felbecsülhetetlen értékek teremtője és őrzője a »szárhegyi csoda«” – mondta a művésztelepet méltató beszédében Budapesten Nagy Miklós Kund marosvásárhelyi művészeti író. Kiemelte, a szárhegyi telep művészettörténeti jelentősége még nem mérhető a Nagybányai Művésztelepéhez, de a legjobb úton halad efelé:

fennállásának közel 50 esztendeje alatt 2279 műalkotással gazdagodott gyűjteménye, amiben a képek mellett 260 hagyományos szobrot, köztéri művet is nyilvántartanak,

és hangsúlyozandó, hogy ez az értékes kollekció hiánytalanul őrződött meg napjainkig. A gyűjteményben grafikák, festmények, multimédiás munkák, installációk is találhatóak.

Alkotói szabadságot hirdettek a művésztelep alapítói

A művésztelep vezetője, Kolcsár Béla a Krónika megkeresésére úgy értékelt, megtisztelő elismerés számunkra, hogy a szinte fél évszázada működő alkotói műhelyt a Magyar Örökség és Európa Egyesület bíráló bizottsága Magyar Örökség Díjban részesítette képzőművészeti értékteremtő és értékőrző tevékenysége okán. „Egy ilyen rangos díj átvételekor

föltétlenül ki kell emelni az alapító triász jelentőségét: Gaál András és Márton Árpád csíkszeredai festőművészek, valamint a szárhegyi születésű Zöld Lajos újságíró érdemét, hogy 1974-ben megálmodták és létrehozták a művésztelepet.

Kezdeményezésüknek beérett a gyümölcse, hiszen azt szerették volna, hogy nemzetközileg is elismert művészteleppé váljon. Ez már megtörtént az elmúlt évtizedekben” – mondta Kolcsár Béla. Hozzátette, alapításakor a művésztelep kezdeményezői úgy rendelkeztek, hogy szabad alkotási folyamat működjön itt: bárki bármilyen műfajban kiteljesedhet, festhet, rajzolhat, faraghat, tehát alkotói szabadságot hirdettek és tartottak meg, és a mostani vezetők ehhez híven szervezik meg ma is alkotótáborokat. Az alapítók egyetlen kitétele az volt, hogy a művésztelepen hivatásos, képzőművészeti végzettséggel rendelkezők vehetnek rész: 35-40 művész szokott Szárhegyen megfordulni évente.

Az összmagyarság szellemi kincse

Kolcsár Béla mérnök-közgazdász végzettségű szakember, de a kultúra számos területén tevékenykedett, fotográfusként alkot. Mint hangsúlyozta, szintén megkerülhetetlen az intézmény eddigi művészeti vezetőinek, képzőművészeknek a munkája: Siklódi Zsolt, valamint a jelenlegi művészeti vezető, Ferencz Zoltán érdeme.

„Hasonlóképpen sokat jelentett számunkra Erőss István képzőművésznek, a budapesti székhelyű Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorának évtizedek óta tartó folyamatos szakmai és erkölcsi támogatása.

Azt is hozzátette, hogy fontos számukra, hogy Szakács Imre képzőművész kezdeményezte, hogy a művésztelepet előterjesszék erre a rangos elismerésre.

„Ahogyan az oklevelünkön is szerepel, a »magyar szellem láthatatlan múzeumába bekerülni« nem hétköznapi esemény. Most kap méltó elismerést annak a sok-sok embernek a munkája, akik itt alkottak, és ez a munka az összmagyarság szellemi kincseként tekinthető. A szakma már régóta méltányolta a művésztelep munkáját, de ennek a díjnak köszönhetően az összmagyarság közvéleménye is felfigyel ránk: a Gyergyószárhegyi Művésztelep olyan szellemi központ, amelynek méltatandó a munkája. Köszönjük a díjat ” – fogalmazott Kolcsár Béla. Hozzátette, szeretnének egyre jobb körülményeket biztosítani a nemzetközivé vált művésztelep működése számára.

A vezető azt is kiemelte, szintén hálásak Hargita Megye Tanácsának, amely 1996-ban vállalta, hogy a művésztelep intézményesített formában évről- évre költségvetési támogatással működhessen tovább Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ néven. Kolcsár arra is kitért, hogy

lényeges volt a támogatóik, szimpatizánsaik segítsége is, akik rendszeresen figyelik, méltányolják a művésztelep munkáját.

„A helybeli, szárhegyi munkatársainknak is köszönetet szeretnék mondani, ők az ötven év alatt a maguk lehetőségeinek, kereteinek megfelelően támogattak bennünket, hozzátettek ahhoz, hogy működhessen a művésztelep. A helyi önkormányzat is évről-évre folyamatosan segít, és nagyon jó az együttműködés a két intézmény között” – hívta fel a figyelmet a központ vezetője. Kérdésünkre arról is beszélt, hogy idén három alkotótábort szerveznek hivatásos felnőtt képzőművészeknek: július 3-án kezdődik az első.

Szárhegyi művésztelep a nagybányai szellemiség tükrében

Ha végigtekintünk a második világháború utáni erdélyi művésztelep-alapítási törekvések palettáján, szembetűnő, hogy a mindenkori alapítók törekvése a köztük lévő együttgondolkodás és összhang által vezérelve minden esetben rátalált az ideális helyszínre. Innentől kezdve voltaképpen má

Magyar Örökség Díj gróf Kálnoky Tibornak is

Gróf Kálnoky Tibort Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész laudálta Budapesten a Magyar Örökség Díj átadásakor. Mint kiemelte, a rendszerváltás után

Németországból visszatérve a Kálnokyak földjére, Kálnoky Tibor egykori családi kastélyaik felújításával kezdett foglalkozni, amelynek finanszírozására falusi, illetve kastélyturizmust indított.

A műemlékek iránti tisztelete, meggyőző ereje és tapasztalata által sikerült elérnie, hogy napjainkban a visszaszerzett, a Kovászna megyei Kőröspatakon található klasszicista kastély több évre szóló, átfogó felújítás küszöbén állhat. A nagy formátumú örökségvédelmi munka és tapasztalat indokolta, hogy 2022 augusztusában Gróf Kálnoky Tibort kinevezték az Esterházyak fertődi kastélyának rehabilitációját felügyelő bizottság elnökévé – szólt a laudáció. A budapesti Ráday-házban tartott ünnepségen 105. alkalommal adták át a Magyar Örökség Díjat. Elismerést vehetett át Sebő Ferenc népzenekutató, szintén kitüntették az ötvenes években a kommunisták által brutálisan meggyilkolt Boldog Brenner János katolikus pap vértanúságát. Amint a református.hu-n olvasható beszámolóban szerepel, Boldog Brenner Jánosról, a kommunista egyházüldözés vértanújáról tekinthettek meg két videót az ünnepség résztvevői. Az 1957. december 14. éjszakáján harminckét késszúrással meggyilkolt huszonhat éves római katolikus papot 2018-ban avatták boldoggá. Székely János katolikus püspök laudációjában úgy fogalmazott: Brenner János boldoggá avatása azt hirdeti, hogy

Az ünnepségen a 156 éves Magyar Történelmi Társulat is elismerésben részesült, ezen kívül Szalai Béla filológiai munkássága, Hegedűs Lóránt református püspök teológusi és írói munkássága szintén kapott elismerést. Makovecz Imre, Fekete György, Farkas Balázs hívták életre a Magyar Örökség Díjat, amelyet évente négy alkalommal adnak át példaértékű életművekért. A Magyar Örökség Díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület (MÖEE) vállalta magára.