Fotó: MTI
Befejezéséhez közeledik a Feszty-körkép restaurálása az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, néhány hét múlva újra teljes pompájában látható a monumentális festmény – közölte Somogyi Márton festő-restaurátor.
2016. szeptember 07., 13:472016. szeptember 07., 13:47
A szakember újságíróknak elmondta: a munkálatokat elsősorban az tette indokolttá, hogy az évek során – a leggondosabb őrzés mellett is – jelentős mennyiségű por rakódott a 120-szor 15 méteres képre. A körképnek helyet adó Rotunda felújításakor, 2010-ben az épület beázott, csapadékvíz került a festmény felületére, és ezzel por is mosódott a vászonra. A portalanítás mellett kisebb korrekciókra azért is szükség volt, mert a két évtizeddel ezelőtti átfogó restauráláskor felvitt festék is természetes módon öregszik – beszélt a részletekről a művész. A körkép – ahogy a restaurálás teljes ideje alatt – a következő hetekben is látogatható marad, a munkálatok leglátványosabb részeit pedig nyitvatartási időben végzik el a szakemberek.
A monumentális alkotás története 1891-ben kezdődött. Feszty Árpád egyik párizsi útján megnézte Detaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő: a bibliai özönvíz történetét akarta vászonra vinni. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Végül apósa, Jókai Mór beszélte rá, hogy fesse meg inkább a honfoglalást. A magyarok bejövetele 1894 tavaszára készült el, több festőtársa – köztük Mednyánszky László – is segítségére volt a hatalmas munkában. A képet 1894. május 13-án mutatták be először a budapesti millenniumi kiállításon, a vásznat később lebontották, és Londonba vitték a világkiállításra. 1909-ben került vissza Budapestre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői.
Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.
A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehetett át pénteken délután Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.
Gy. Szabó Béla 20 metszetből álló Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás március 22-én, szombaton 17 órakor, a nagyváradi Római Katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti folyosóján – tájékoztatott pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.
Március 15-től a Magyar Nemzeti Múzeumban látható a Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat – közölte Hankó Balázs csütörtökön Budapesten.
Erdélyben élő vagy erdélyi származású alkotók is részesültek állami kitüntetésekben és művészeti díjakban a nemzeti ünnep alkalmából.
Nagybányán lép fel március 15-én ingyenes koncerten Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Andrejszki Judit, a magyar régizenei élet jelentős alakja, barokk szoprán, csembalista és orgonista.
Az új középkor a témája az idei Transylvanian Design Week (TDW) kiállításnak, mely március 20. és április 20. között tekinthető meg a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – közölték kedden az MTI-vel a szervezők.
Bezárt öt évre a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti gyűjteményével rendelkező párizsi Pompidou Központ modern művészeti múzeuma.
B. Kovács András Kiskorúak halállistán című kötetét mutatják be csütörtökön, március 13-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!