Egy krízistörténetet mutat be Barnás Ferenc Másik halál című tavaly a Kalligram gondozásában megjelent regénye – derült ki a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör hétfő esti ülésén, amelynek a Márai Sándor- és a Déry Tibor-díjas magyarországi szerző volt a vendége.
2013. november 12., 18:002013. november 12., 18:00
A kötettel a szerző elnyerte az idei Aegon Művészeti Díjat. A regény főhősének – aki egyben a narrátor – életéről kiderül, hogy dolgozott húskombinátban, tanított az ELTE-n és nyugat–európai nagyvárosokban utcazenészként is tevékenykedik, a regény vége felé pedig teremőr lesz egy múzeumban.
A szerző a közönségtalálkozón – amelyen részleteket is felolvasott a könyvből – bevallotta, hogy saját tapasztalatai bőven benne vannak a kötetben. Életének egy 20 éves időszakában például minden évben öt hónapot töltött nyugat-európai nagyvárosokban, ahol utcazenéléssel kereste a kenyerét, de volt tanár is, jelenleg pedig az Ernst Múzeum teremőre, így a képzőművészettel is mindennapi kapcsolatban áll. „Ebben a regényben a főhőst többek között az is foglalkoztatja, hogy a múzeum valóságos tere és a kétdimenziós vásznakra felvitt háromdimenziós tér között milyen hasonlóságok vannak. Egy trauma után magába zárkózott ember története ez, aki arra kíváncsi, hogyan tehetne meg egy kijelentést úgy, mintha azt festené” – magyarázta a szerző.
Barnás bevallása szerint regényében az elme furcsa állapotait szerette volna modellálni, mindezt viszont úgy, hogy cselekmény is legyen a könyvben, olvasmányossá tegye a töprengésekkel teli kötetet. A főhős – aki egy ismerőse öngyilkossága után kerül krízishelyzetbe – számára a bezártság nem feltétlenül (csak) térbeli állapotot jelent, hanem „az elme saját önjáró köreibe való bezártságot” is. „Arra voltam kíváncsi, hogy mit jelent a hősöm számára az egyedüllét, illetve a kommunikáció képtelensége akár saját magával szemben is” – fogalmazott Barnás Ferenc. A kolozsvári eseményt megelőzően egyébként a szerző több székelyföldi városban is találkozott olvasóival.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!