Egy krízistörténetet mutat be Barnás Ferenc Másik halál című tavaly a Kalligram gondozásában megjelent regénye – derült ki a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör hétfő esti ülésén, amelynek a Márai Sándor- és a Déry Tibor-díjas magyarországi szerző volt a vendége.
2013. november 12., 18:002013. november 12., 18:00
A kötettel a szerző elnyerte az idei Aegon Művészeti Díjat. A regény főhősének – aki egyben a narrátor – életéről kiderül, hogy dolgozott húskombinátban, tanított az ELTE-n és nyugat–európai nagyvárosokban utcazenészként is tevékenykedik, a regény vége felé pedig teremőr lesz egy múzeumban.
A szerző a közönségtalálkozón – amelyen részleteket is felolvasott a könyvből – bevallotta, hogy saját tapasztalatai bőven benne vannak a kötetben. Életének egy 20 éves időszakában például minden évben öt hónapot töltött nyugat-európai nagyvárosokban, ahol utcazenéléssel kereste a kenyerét, de volt tanár is, jelenleg pedig az Ernst Múzeum teremőre, így a képzőművészettel is mindennapi kapcsolatban áll. „Ebben a regényben a főhőst többek között az is foglalkoztatja, hogy a múzeum valóságos tere és a kétdimenziós vásznakra felvitt háromdimenziós tér között milyen hasonlóságok vannak. Egy trauma után magába zárkózott ember története ez, aki arra kíváncsi, hogyan tehetne meg egy kijelentést úgy, mintha azt festené” – magyarázta a szerző.
Barnás bevallása szerint regényében az elme furcsa állapotait szerette volna modellálni, mindezt viszont úgy, hogy cselekmény is legyen a könyvben, olvasmányossá tegye a töprengésekkel teli kötetet. A főhős – aki egy ismerőse öngyilkossága után kerül krízishelyzetbe – számára a bezártság nem feltétlenül (csak) térbeli állapotot jelent, hanem „az elme saját önjáró köreibe való bezártságot” is. „Arra voltam kíváncsi, hogy mit jelent a hősöm számára az egyedüllét, illetve a kommunikáció képtelensége akár saját magával szemben is” – fogalmazott Barnás Ferenc. A kolozsvári eseményt megelőzően egyébként a szerző több székelyföldi városban is találkozott olvasóival.
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.
Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre.
Május 17-től szerepel a romániai mozik műsorán Breier Ádám egyedi hangú debütfilmje, egy keserédes magyar dramedy a gyászról, a családról és arról, hogy mindig mindenkinek igaza van.
Benedek Elek nyomában címmel szervezik meg a Szabédi-napokat pénteken Kolozsváron, szombaton pedig a Maros megyei Szabédon.
Erdélyi magyar, magyarországi, valamint román színi egyetemekről érkeztek színis hallgatók a csütörtökön kezdődött csíkszeredai Unscene fesztiválra, ahol vizsgaelőadásokkal mutatkoznak be.
A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának várbeli épületében május 17-én, pénteken 17 órakor nyílik a Polcz Alaine (1922–2007) neves magyar pszichológus és író tiszteletére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által rendezett vándorkiállítás.
Tizenötödik alkalommal rendezi meg az idén a debreceni Csokonai Színház, a Vojtina Bábszínház és a Drámaírói Kerekasztal a kortárs magyar dráma ünnepét, a Deszka Fesztivált, amely csütörtökön kezdődik a cívisvárosban – jelezték a szervezők az MTI-nek.
Kolozsvárra érkezett a Petőfi 200 című kiállítás, mely 2023 januárjában, a költő születésének hónapjában indult útjára a székelyudvarhelyi Művelődési Házból, majd Erdély több települését is bejárta.
Bagossy Levente Jászai Mari-díjas díszlettervező makettjeiből nyílik kiállítás az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színházban.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje Albert Camus A félreértés című abszurd drámája Mihai Măniuțiu rendezésében, a bemutatót szerdán este 8 órától a nagyszínpadon kialakított stúdiótérben láthatja a közönség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!