2010. február 17., 09:292010. február 17., 09:29
Nem kevesebb, mint öt debütöt láthat Erkel Ferenc Bánk bán című háromfelvonásos operájában csütörtök este a kolozsvári közönség. A darabot abból az alkalomból viszi újra színpadra a Kolozsvári Állami Magyar Opera, hogy Daróczi Tamás tenorista 30 éve lépett a világot jelentő deszkákra. „Nagy kaland volt, nagyon izgultam a bemutatkozásom előtt, de ez az érzés azóta sem sokat változott. A repertoárom kétségkívül gazdagabb, mint harminc évvel ezelőtt, de éppen úgy izgulok” – mondta a Krónika kérdésére a tegnapi főpróba után az 1988-ban Magyarországra telepedett és azóta világszerte számtalan szerepet eljátszó művész. Elmondása szerint sok szerepben játszott már, rengeteg élményben része volt, de a legnagyobb élmény számára itthon, Kolozsváron játszani a Bánk bánt. Daróczi Tamás csütörtök este ezt a szerepét játszhatja el újra.
A csütörtökön fél hétkor kezdődő előadásán először játszik II. Endre magyar király szerepében Fülöp Márton, Gertrudis szerepében Veress Orsolya, Tiborc szerepében Sándor Árpád és Sólom mester szerepében Rigmányi István. Ugyanakkor a darabot először vezényli Kulcsár Szabolcs, az opera karigazgatója. A további szerepekben Melindát Vígh Ibolya, Ottót Pataki Adorján, Petur bánt Naphegyi Béla, Biberachot Szilágyi János, Bánk és Melinda gyermekét pedig Benkő Boróka alakítja.
Dehel Gábor rendező asszisztense Gombár Annamária, aki lapunk érdeklődésére keddi főpróbát követően azt mondta: sok fiatal szereplővel kissé megújult darabot láthat a közönség. „Nem szabad elfelejteni, hogy amikor az 1980-as években a Bánk bánt a kolozsvári társulat színre vitte, más volt a politikai háttér. Akkor büszkék voltunk arra, hogy Hazám, hazám elhangozhatott, most újra büszkék kezdünk lenni arra – és ha tévedek, ne ítéljenek el –, hogy a Bánk bán nekünk erdélyieknek érték. Minden opera szép, a zene szép, a zeneirodalom szép, de a Bánk bán olyan gyöngyszem, amit meg kell becsülni, mert a miénk” – fogalmazott Gombár Annamária.
Hozzátette: a színpadra vitt dráma óta sok minden változott, de az emberek ugyanolyanok: vannak jók, és vannak rosszak, és mindig vágynak arra, hogy legyen valami, ami szép és ami megérinti őket. „A magyar zászló is fontos nekünk, főleg, amikor tiltják. Most talán az a tilos, hogy beismerjük, fáj nekünk valami, mert megszoktuk, hogy mindent eltitkolunk, mindent magunkba fojtunk. De ez a zene, ez a darab szabadon beszél arról, hogy fáj a nemzetem, fáj a feleségem, a gyermekem, még a történelem által is elítélt Gertrudisnak is fáj a hazája.”
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.