Fotó: A szerző felvétele
2010. március 01., 09:282010. március 01., 09:28
Márpedig ez utóbbi módszer is eredményes lehet, ha tudjuk, kinek a hagyatékában érdemes turkálni. Két újonnan megjelent könyvre is talál e megállapítás, azok közül, amelyeket a Kriza János néprajzi társaságnál pénteken mutattak be Kolozsváron.
Mindkettőt Olosz Katalin marosvásárhelyi kutató tette közzé, és mindkettőben olyan néprajzi anyag kerül először nyilvánosságra, melyet a 19. században élt lelkes erdélyi tanárok gyűjtettek össze diákjaikkal. Szabó Sámuel a marosvásárhelyi, majd a Kolozsvári Református Kollégium tanáraként gyűjtetett össze jelentős néprajzi anyagot, de azt nem szánták közlésre, így hamar el is kallódott.
Olosz Katalin sok esetben Szabó Sámuel tanítványainak az iskolai dolgozataiban, vagy a tanár által vezetett önképzőköri ülések jegyzőkönyveiben bukkant rá a gyűjtés eredményeire. Amint a Szabó Sámuel Erdélyi Néphagyományok című kötetét bemutató Keszeg Vilmos néprajzkutató hangsúlyozta, Olosz Katalin nemcsak Szabó Sámuel életútjának a leírásával toldotta meg a kibányászott anyagot, hanem a gyűjtéseket szállító diákok életútjának is utána nézett.
Olosz Katalin a másik bemutatott kötetébe immár a Kolozsvári Unitárius Kollégium tanárának, Kanyaró Ferencnek a hagyatékából válogatta öszsze azokat a népdal- és balladaszövegeket, amelyeket a tanár biztatására 1895–96-ban Rédiger Ödön diák gyűjtött össze egyetlen szabédi adatközlőtől. Amint a szerző elmondta, Dimény Mózesné Szabó Anna az első név szerint is ismert népdalközlő; az ugyanis csak a 20. században vált megszokottá, hogy a közlők nevét is feljegyezzék.
Kisiskolások bevonásával gyűjtötte össze Veres Péter Ilona is a Mezőcsávási gyermekfolklór című könyvének az anyagát. Amint a könyvet méltató Tatár Erzsébet-Tímea hangsúlyozta, ez a könyv is Marosszék és a Mezőség határvidékéről szállít értékes folklóranyagot.
Marosmagyarón a szövőszék nyüstjeit a hűtlen férj visszacsábítása mágikus eszközeként is használták. Ezt a gondolatot immár Tötszegi Tekla néprajzkutató idézte egy másik kötet, a Marosmagyarói varrottasok és szőttesek bemutatásakor annak az illusztrálására, hogy a szerzők, Palkó Attila és Szentimrei Judit nem elégedtek meg a textíliák bemutatásával, hanem az ezekhez kapcsolódó hiedelmek világába is betekintést nyújtottak.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.