Fotó: A szerző felvétele
2010. március 01., 09:282010. március 01., 09:28
Márpedig ez utóbbi módszer is eredményes lehet, ha tudjuk, kinek a hagyatékában érdemes turkálni. Két újonnan megjelent könyvre is talál e megállapítás, azok közül, amelyeket a Kriza János néprajzi társaságnál pénteken mutattak be Kolozsváron.
Mindkettőt Olosz Katalin marosvásárhelyi kutató tette közzé, és mindkettőben olyan néprajzi anyag kerül először nyilvánosságra, melyet a 19. században élt lelkes erdélyi tanárok gyűjtettek össze diákjaikkal. Szabó Sámuel a marosvásárhelyi, majd a Kolozsvári Református Kollégium tanáraként gyűjtetett össze jelentős néprajzi anyagot, de azt nem szánták közlésre, így hamar el is kallódott.
Olosz Katalin sok esetben Szabó Sámuel tanítványainak az iskolai dolgozataiban, vagy a tanár által vezetett önképzőköri ülések jegyzőkönyveiben bukkant rá a gyűjtés eredményeire. Amint a Szabó Sámuel Erdélyi Néphagyományok című kötetét bemutató Keszeg Vilmos néprajzkutató hangsúlyozta, Olosz Katalin nemcsak Szabó Sámuel életútjának a leírásával toldotta meg a kibányászott anyagot, hanem a gyűjtéseket szállító diákok életútjának is utána nézett.
Olosz Katalin a másik bemutatott kötetébe immár a Kolozsvári Unitárius Kollégium tanárának, Kanyaró Ferencnek a hagyatékából válogatta öszsze azokat a népdal- és balladaszövegeket, amelyeket a tanár biztatására 1895–96-ban Rédiger Ödön diák gyűjtött össze egyetlen szabédi adatközlőtől. Amint a szerző elmondta, Dimény Mózesné Szabó Anna az első név szerint is ismert népdalközlő; az ugyanis csak a 20. században vált megszokottá, hogy a közlők nevét is feljegyezzék.
Kisiskolások bevonásával gyűjtötte össze Veres Péter Ilona is a Mezőcsávási gyermekfolklór című könyvének az anyagát. Amint a könyvet méltató Tatár Erzsébet-Tímea hangsúlyozta, ez a könyv is Marosszék és a Mezőség határvidékéről szállít értékes folklóranyagot.
Marosmagyarón a szövőszék nyüstjeit a hűtlen férj visszacsábítása mágikus eszközeként is használták. Ezt a gondolatot immár Tötszegi Tekla néprajzkutató idézte egy másik kötet, a Marosmagyarói varrottasok és szőttesek bemutatásakor annak az illusztrálására, hogy a szerzők, Palkó Attila és Szentimrei Judit nem elégedtek meg a textíliák bemutatásával, hanem az ezekhez kapcsolódó hiedelmek világába is betekintést nyújtottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok