2007. október 02., 00:002007. október 02., 00:00
Miért keltette fel az érdeklődését Szabó Magda Az ajtó című regénye?
Bevallom, a hírneve miatt olvastam el, hallottam, hogy negyven nyelvre fordították le, és kíváncsi voltam, mi az, ami világszerte ennyire megtetszett benne az olvasóknak. Egy rendkívüli nőalak szerepel benne, Szeredás Emerenc, ő keltette fel leginkább az érdeklődésem. Arra gondoltam, ha színpadra viszem ezt a regényt és ezt a hőst, nagyszerű szerepet kínálok egy színésznőnek. A zalaegerszegi színháznál vagyok művészeti vezető, és egyszer, mikor a társulat kortárs magyar drámát keresett, úgy döntöttem: adaptálom a regényt. Ez ellen azonban több dolog is szólt, több nehézség is adódott a dramatizálás során. Az egyik az, hogy az írónő nem írt párbeszédeket, ezért nekem kellett kitalálnom a dialógusokat, a helyzeteket. Másrészt a történet két évtized alatt játszódik le, nekem ezt az időben hosszan kibontakozó cselekményt kellett színpadi változatba sűrítenem. Dramaturgiai szempontból megkönnyítette a dolgomat, hogy a regény egy helyszínen játszódik, tehát ez színházszerű volt benne, viszont az összes többi nehézséggel meg kellett küzdenem.
Mit üzen Szeredás Emerenc története?
Szeredás Emerenc kortársnőnk, aki a múlt század háborúinak, borzalmainak közepette élt, de több ezer év tapasztalatait hordja magában. Olyan nő, aki egészen másképp gondolkozik, mint mi. Mintha nem is a mi korunkból való volna. Lenyűgöző ősalak, akinek a nagysága a régi időkből származik, olyan, mintha egy régi vallás papnője volna. A regény arról szól, hogy egy írónő, Szabó Magda – aki létező személyről mintázta őt – találkozik vele, és meg akarja fejteni. De mindvégig meglepetésekkel szolgál. Hogyha a színpad szószék, és erről a szószékről Emerenc szól hozzánk, akkor meglepő, megszégyenítő dolgokat mond nekünk. Pogány papnőnek tűnik, akiről nem lehet eldönteni, hogy a világ leggonoszabb vagy legjobb embere-e.
A talányos főszereplő megjelenítésén kívül a dramatizálás más nehézségeket is rejtett. Például azt, hogy a regény egyik fontos szereplője egy kutya...
Sok fejtörést okozott, hogy mit hagyjak ki a regényből... Számos elem kimaradt, a színpadi változatot a két nőalak, az írónő és Emerenc kapcsolatára szűkítettem le. Ezután viszont – meglepő módon – engedelmeskedett nekem a regény. Igazából ez, ami színpadra való: a két nő kapcsolata. Annak a színháznak, amelyik ezt a színművet választja, rendelkeznie kell két jó, nem fiatal színésznővel.
Rendezett-e már Romániában, és a mi a véleménye a szatmárnémeti társulatról?
Először rendezek romániai színháznál, és azért jöttem Szatmárnémetibe, mert hívtak. Először a saját drámámat, Az arany árát szerették volna meghívni ide, ennek rendezésére kértek fel. Viszont kiderült, hogy a társulat színészállományának jobban megfelel Az ajtó szereposztása, és készségesen elvállaltam az adaptáció rendezését. Ez a társulat szerintem bárhol megállná a helyét. Emerencet Lőrincz Ágnes játssza, az írónőt pedig – a darabbeli nevén Molnár Annát – László Zita.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.