2009. november 11., 10:282009. november 11., 10:28
A berlini fal felépítését és lebontását egyaránt felidézi Varga Andrea magyarországi történész fényképkiállítása, amely az Európai Bizottság bukaresti székhelyén tekinthető meg.
A februárig látogatható, Történet a szabadságról című tárlat az Európai Bizottság bukaresti kirendeltségének felkérésére és támogatásával készült. A magyarországi történész korabeli fényképek és újságcikkek segítségével idézi fel a kelet-közép-európai országokban 20 évvel ezelőtt történt rendszerváltás kulcsfontosságú eseményeit.
A fényképek Horváth Ernő, Szilágyi Lenke, Pataky Zsolt, Zachár Ottó, Müller Judit, Martin Marencin és Harald Hauswald munkái. A kiállítás létrehozásában partnerként közreműködött a lengyel Karta Alapítvány, az Észt Filmarchívum, a Nyílt Társadalomért Alapítvány (OSA), a berlini Ostkreuz Agentur Fotografen, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományok Intézete.
Varga Andrea elmondta: a kiállított anyag nemcsak a romániai rendszerváltásnak kíván emléket állítani, hanem Kelet-Közép-Európa többi államában a szabadságért vívott harc főbb eseményeit dokumentálja.
A történész azt vallja, hogy a rendszerváltást nem lehet egyetlen ország eseményeire összpontosítva bemutatni, hiszen az folyamat volt, amelynek legfőbb mozzanatai közé tartozik például az 1956-os magyarországi forradalom és az 1968-as csehszlovákiai diáktüntetés is.
„A kelet-közép-európai kommunista diktatúrák olyanok voltak, mint egy nagy talapzat, amely nem tudta elkerülni összeomlását, miután megjelentek rajta az első repedések” – mondta a történész.
A kiállítás a téma tartalmi feldolgozásával, de a bemutatott anyag térbeli elhelyezésével is a kommunista diktatúrák dominóhatás-szerű öszszeomlását érzékelteti. A szabadság eszméje köré font tárlat Berlinnek a szovjet megszállásával kezdődik, az 1953-as berlini munkástüntetéssel, az 1956-os magyar forradalommal, az 1968-as prágai megmozdulással, a lengyel Szolidaritás tíz éven át tartó ellenállásával folytatódik, majd a berlini fal lebontását, Nagy Imre újratemetését, a temesvári felkelést és a balti államokban történt változásokat dokumentáló képekkel, szövegekkel ér véget.
A tárlat anyaga egy nemzetközi sajtógyűjteményt is magában foglal, amely a korabeli nyugati sajtó Nicolae Ceauşescu embertelen rezsimjének alapvető emberi jogokat sértő intézkedéseiről szóló anyagait mutatja be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok