Az újonnan létesülő Petőfi Klubok látják vendégül Erdélyben a magyarországi művészeket

Az újonnan létesülő Petőfi Klubok látják vendégül Erdélyben a magyarországi művészeket

A Kárpát-medencei közművelődés szerteágazó feladatainak ellátását és integrációját tűzte ki célul a 2012-ben újjáalakult Nemzeti Művelődési Intézet

Fotó: Makkay József

Tízéves az újjászervezett, lakiteleki központú Nemzeti Művelődési Intézet, ebből az alkalomból konferenciát szerveztek a kelet-magyarországi községben. A Kárpát-medencei közművelődés központjaként működő kulturális ernyőszervezet munkáját is megtépázta a koronavírus-járvány, a következő évekre azonban számos újdonsággal készülnek az erdélyi magyarság számára is.

Makkay József

2022. március 03., 20:452022. március 03., 20:45

2022. március 03., 20:592022. március 03., 20:59

A magyarországi és a Kárpát-medencei közművelődés szerteágazó feladatainak ellátását és integrációját tűzte ki célul a tíz évvel ezelőtt, 2012-ben újjáalakult Nemzeti Művelődési Intézet. A negyvenes évek második felében Illyés Gyula irányításával létrejött magyar kulturális intézmény sokáig nem élvezhette a 2. világháború után a magyar kultúra megújítására született összefogást, a Rákosi-rendszer ugyanis bedarálta. A bő négy évtized kommunista kultúrpolitikájában a nyolcvanas évek végén jelentkeztek az első repedések, és akkor fogalmazódott meg a jobb sorsra érdemes országos kultúrintézmény újjászületése.

Amelynek a rendszerváltás után ismét hányatott sorsa lett, mert az egymást váltó jobb- és baloldali kormányok homlokegyenest mást gondoltak a magyar kultúráról és a népművelődésről.

Ezzel magyarázható, hogy az első Orbán-kormány idején újjáélesztett országos kulturális intézményt a Gyurcsány-érában anyagilag ellehetetlenítették. 2010-ben újra kellett kezdeni az alapozást, az intézményszervezést, amelynek a 2012-es szervezeti és szakmai megújulásával immár mindenhez köze van, ami magyar kultúrát jelent a Kárpát-medencében. A Nemzeti Művelődési Intézet integrálja Magyarország megyei közművelődési feladatait, a közművelődés felsőoktatási és képzési rendszerét, hogy szerte az országban és a Kárpát-medencében is megfelelő kulturális képzettségű szakemberek vállalhassák e szerteágazó feladatokat.

Célkitűzései között szerepel, hogy a közösségi művelődést visszavezesse a reformkorig nyúló gyökerekhez, azaz megtanítsa a polgárokat bízni a közösségek erejében. Az intézet a nemzeti kultúra megőrzésének egyéni és közösségi lehetőségeire hívja fel a figyelmet.

Galéria

Fotó: Makkay József

A tízéves megújulási folyamat történetét és terveit mutatták be a magyarországi Lakiteleken csütörtökön megszervezett, A közösségi művelődés korszaka – 10 éves a Nemzeti Művelődési Intézet című egész napos konferencián. Az ország egyik szellemi fővárosának is nevezett Bács-Kiskun megyei nagyközségben található a kilencvenes évek elején Lezsák Sándor és felesége által alapított Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola, amely az elmúlt harminc esztendőben épült gyönyörű épületegyüttesével Európa-rangú konferenciáknak és tanácskozásoknak ad helyet, ezen kívül tucatnyi rendezvényre várja a Kárpát-medencéből a magyarokat. A lakitelki népfőiskola több hektáros telkével szemben épült fel két évvel ezelőtt a Nemzeti Művelődési Intézet gyönyörű épületegyüttese, amelyet a szakemberek a Kárpát-medencei magyar kulturális élet központjának tartanak.

Legtöbbet Magyarország költ kultúrára

A konferenciát megnyitó előadásában Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára úgy fogalmazott, a tízéves közművelődési intézmény elsőként reagált a magyar kulturális intézmények közül a szomszédunkban zajló háborús helyzetre, amikor hálózat kiépítésével sietett a bajba jutottak megsegítésére. Az előadó szerint ez a legjobb mutatója annak, hogy egy kulturális intézménynek aktuális kihívások közepette is erős a cselekvőképessége.

Fekete Péter szerint a legfrissebb Eurostat-kimutatások alapján az Európai Unió tagországai közül napjainkban Magyarország költ a legtöbbet kultúrára, a nemzeti össztermék (GDP) 1,3 százalékát.

,,Tíz évvel ezelőtt rendet raktunk a gazdaságban, hogy legyen miből költeni. Soha ennyi közpént nem fordítottunk középületek felújítására és megépítésére. Az elmúlt tíz év kulturális beruházásai egyedülállóak a magyar történelemben, de Európában is. A közművelődés magyarországi hálózatrendszere is egyedi. Ez a szerteágazó intézményrendszer szolgálja a képzési programokat, hogy minden településen legyen megfelelő kulturális szakember” – fogalmazott a politikus.

Galéria

Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Alapítvány és Népfőiskola alapítója

Fotó: Makkay József

Halász János országgyűlési képviselő előadásában a Fidesz 2010-es kormányra kerülésének időszakához kanyarodott vissza, amikor művelődési államtitkárként megszívlelte egykori munkatársának, a Nemzeti Művelődési Intézet korábbi igazgatójának, Beke Pálnak a szavait, aki még a szocialista érában rendelkezett az intézmény újraélesztéséről. Barátja ezt már nem érhette meg, számára azonban fontos küldetés volt, hogy az intézet újraindulhasson az eredeti elképzelések szerint. ,,Ehhez emberek kellettek, egy jó csapat, és egy olyan vezető, mint Závogyán Magdolna, aki tíz éve töretlenül megvalósítja a közös elképzeléseket” – fogalmazott a fideszes politikus.

A nemzeti újjáéledés szolgálatában

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a modern nemzetfogalom 19. századi kialakulása kapcsán beszélt a közművelődés problémaköréről, hogy a különböző történelmi korszakokban miként alakult a magyar kultúra helyzete. A Magyar Írószövetség korábbi titkára arról is beszélt, hogy európai viszonylatban miért egyedi jelenség a magyar állam hangsúlyos anyagi szerepvállalása a kultúra területén. ,,Trianon óta ez történelmi szükségszerűség. A kultúrát állítottuk a Kárpát-medencében élő magyar nemzet újraéledésének szolgálatába. Ez a folyamat a kommunista éra után ismét emelkedő pályára került” – fogalmazott L. Simon László, aki hangsúlyozta, hogy ma már nem lehet úgy közművelődést folytatni, mint pár évtizeddel korábban, hiszen a virtuális világ a legkegyetlenebb konkurenciája a hagyományos művelődési életnek.

Előadásában Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke az önszerveződő helyi közösségek egyik kulcsának tartotta a legismertebb közösségi játékokat, kezdve a sakktól a gombfocin át a csocsóig és tucatnyi más játékig, amelyek hihetetlen erővel bírnak a kisebb és nagyobb közösségek mozgosításában.

Megannyi határon túli vendégelőadás

A konferencia második részében a Nemzeti Művelődési Intézet nyugalmazott főigazgatója, Polyák Albert, Kárpáti Árpád, az intézet volt ügyvezetője és Závogyán Magdolna, a kulturális szervezet ügyvezető igazgatója számolt be az elmúlt évtized legfontosabb történéseiről, amelyek nem csak a magyarországi, hanem a Kárpát-medencei utódállamok magyarságát is érintik.

Galéria

Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet igazgatója

Fotó: Makkay József

Závogyán Magdolna a Krónikának elmondta, hogy az elszakított nemzetrészek 2008-ban hozták létre a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalt, amihez 2012-ben csatlakozott a Nemzeti Művelődési Intézet. A magyar kulturális ernyőszervezet erdélyi társintézménye az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Számos közös programot sikerült tető alá hozni, ezeknek azonban az elmúlt két évben határt szabott a koronavírus-járvány.

Az igazgató szerint az idei és a jövő esztendő minden eddiginél több közös programmal örvendezteti meg a Kárpát-medencei magyarságot.

Idén márciustól indulnak a Petőfi Klubok, amelyek száma Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából 2023-ban érik el a csúcsot: az idei 100 klub jövőre megduplázódik. A tavasszal létesítendő Petőfi Klubok anyaországon kívüli, Kárpát-medencei helyszínei: Csíkszereda, Gyímesfelsőlok, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Bákó, Zenta, Lendva, Dunaszerdahely, Nagytárkány és Beregszász. Jövőre a határon túl mintegy 40 klub létesül.

Galéria

Fotó: Makkay József

,,A magyar állami támogatásból élő 32 kulturális csúcsintézményünk – színház, opera és filharmónia – feladata lesz nem csak a székhelyén, hanem szerte a Kárpát-medencében vendégszereplésekkel terjeszteni a magyar kultúrát. A Petőfi Klubokban heti rendszerességgel lesz valamilyen kiemelkedő kulturális esemény” – fogalmazott lapunknak Závogyán Magdolna. A Petőfi Klubok 2023 után átalakulnak, de továbbra is megőrzik kultúraközvetítő szerepüket a Kárpát-medencében.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 26., péntek

Megújul a meglévő fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeum, új emlékhely alapkövét teszik le a költő halálának 175. évfordulóján

A fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 175. évfordulója alkalmával megemlékezést tartanak vasárnap Fehéregyházán, az ünnepség keretében sor kerül egy új Petőfi Sándor-emlékhely alapkőletételére.

Megújul a meglévő fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeum, új emlékhely alapkövét teszik le a költő halálának 175. évfordulóján
2024. július 26., péntek

Példaértékű műemlékgondozás: a meseszép Torockót mutatja be az Értékek útján sorozat új része

Lélegzetelállító környezet, egységes építészet, példaértékű műemlékgondozás – ez a Fehér megyei Torockó, az Értékek útján című, a Híradó.hu saját gyártású sorozata 6. epizódjának helyszíne.

Példaértékű műemlékgondozás: a meseszép Torockót mutatja be az Értékek útján sorozat új része
2024. július 25., csütörtök

Parádés szereposztással készül rendhagyó magyar filmes feldolgozás Csehov Ványa bácsijából

Javában zajlik a Megafilm Service legújabb televíziós játékfilmjének a forgatása Csehov egyik legismertebb színpadi művéből, a Ványa bácsiból.

Parádés szereposztással készül rendhagyó magyar filmes feldolgozás Csehov Ványa bácsijából
2024. július 22., hétfő

Folytatódik az eredettörténetről szóló, 3D-s Cigánymesék, Leslie Mandokiról is film készül

Tévéfilmek és streamszolgáltatásra készülő alkotások gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet (NFI). A szervezet négy dokumentumfilm és két animációs sorozat elkészítésének finanszírozásában vállal szerepet.

Folytatódik az eredettörténetről szóló, 3D-s Cigánymesék, Leslie Mandokiról is film készül
2024. július 19., péntek

Főként az otthon és otthontalanság témája foglalkoztatja a Sapientia filmszakának a kölcsönösség jegyében dolgozó hallgatóit

A Sapientia egyetem filmszakának végzősei alkotásaikban gyakran dolgoznak fel generációk közti konfliktust vagy kötődést, vagy a fiatal felnőtt korosztály kapcsolódási problémáit.

Főként az otthon és otthontalanság témája foglalkoztatja a Sapientia filmszakának a kölcsönösség jegyében dolgozó hallgatóit
2024. július 19., péntek

Tisztelője a magyar kultúrának, kiváltságnak tekinti verseskötete magyar fordítását Mircea Cărtărescu író, költő

Nagy tisztelője a magyar kultúrának, így műve magyar fordítása kiváltságot jelent Mircea Cărtărescu számára – jelentette ki az író, költő, esszéíró, a kortárs román irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja csütörtökön Csíkszeredában.

Tisztelője a magyar kultúrának, kiváltságnak tekinti verseskötete magyar fordítását Mircea Cărtărescu író, költő
2024. július 19., péntek

Új anyagi lehetőségekkel járhat, hogy nevet vált a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes

Háromszék Táncszínházként folytatja tevékenységét a 34 éve működő sepsiszentgyörgyi hivatásos társulat, a névváltoztatást Kovászna Megye Tanácsa – az intézmény fenntartója – legutóbbi tanácsülésén hagyta jóvá.

Új anyagi lehetőségekkel járhat, hogy nevet vált a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes
2024. július 18., csütörtök

Régizene csendül fel a háromszéki Esztelnek ferences kolostortemplomában is

Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre.

Régizene csendül fel a háromszéki Esztelnek ferences kolostortemplomában is
2024. július 18., csütörtök

Emblematikus gasztronómus, valamint egy magyar és egy román világhírű evezős emlékét elevenítik fel Tusványoson

Kövi Pál gasztronómus (1924 – 1998), valamint két világhírű evezős: Ivan Patzaichin (1949 – 2021) és Wichmann Tamás (1948 – 2020) emlékét is felidézik a július 23-28. között 33. alkalommal szervezett Tusványoson.

Emblematikus gasztronómus, valamint egy magyar és egy román világhírű evezős emlékét elevenítik fel Tusványoson
2024. július 17., szerda

A kolozsvári bíró és A Zördög: nyolc állomásos magyarországi turnén az Aradi Kamaraszínház

Tizenhat előadást tart Magyarországon az Aradi Kamaraszínház, amely 8 településen lép fel két produkciójával.

A kolozsvári bíró és A Zördög: nyolc állomásos magyarországi turnén az Aradi Kamaraszínház