Fotó: Biró István
Húsz európai országból több mint negyven operaház és színházi vezető vitatta meg az operajátszás közelmúltbeli trendjeit és kilátásait a budapesti Erkel Színházban megrendezett nemzetközi konferencián pénteken.
2014. szeptember 07., 17:062014. szeptember 07., 17:06
Szép Gyula, a világ egyetlen kisebbségi operaháza, egyszersmind a budapesti mellett az egyetlen magyar operaház, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az erdélyi operajátszás közelmúltbeli történetét és jelenét tekintette át előadásában. Mint mondta, a román kommunista állam által 1948-ban – Észak-Erdély visszacsatolása után egyfajta vigaszként – létrehozott magyar operaház népoperaként indult, majd az 1950-es években el tudott mozdulni az egyre minőségibb operajátszás felé.
Az 1960-as évektől, az értelmiség elvándorlásával egyre nagyobb teret kaptak az operettek és a könnyebb műfajok, az 1980-as évekre pedig nagyon nehéz helyzetbe került az intézmény, a társulat elöregedése és az erősödő cenzúra miatt – magyarázta. A rendszerváltás után elölről kellett kezdeni az építkezést, a rendkívül elöregedett társulatot fiatal, dinamikus csapat váltotta, az operaház arculata teljesen megújult.
A jelenről szólva elmondta, a Funar-éra lezárulásával a diszkrimináció teljesen megszűnt, játszanak operát, operettet, balettet, musicalt és gyermekelőadásokat is, és jó szakmai kapcsolatokat ápolnak a romániai és magyarországi társintézményekkel. A \"kicsi, de kerek\" operaház saját zenekarral , énekkarral és balettkarral, összesen 244 munkatárssal dolgozik, évente 3-5 bemutatót tartanak. \"Szegények vagyunk, de jól vagyunk\" – zárta előadását Szép Gyula, utalva arra, hogy az operaházban a jövedelmek 150 és 650 euró között mozognak és utóbbi már az igazgatói fizetés.
Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a tanácskozás díszelnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: a művészeknek és művészeti vezetőknek kezükbe kell venniük saját sorsuk irányítását és javaslatokat kell megfogalmazniuk, hogy megkönnyítsék a kulturális kormányzatok munkáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!