Fotó: André Ferenc
Jánosi Andrea kolozsvári képzőművész volt az Irodalmi Jelen folyóirat 8. íróműhelyének vendége hétfő este a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban.
2015. május 05., 19:252015. május 05., 19:25
2015. május 06., 15:442015. május 06., 15:44
„Irodalom és képzőművészet között van átjárás, egyébként illusztrációk sem lennének” – szögezte le a művész, aki számos kötetet is illusztrált már pályafutása alatt. Mint mondta: a próza „kényelmesebb műfaj” az illusztrációt készítő képzőművész számára, a versekkel viszont óvatosabban bánik, többször végig kell őket olvasnia.
Az est házigazdája Varga Melinda költő, újságíró volt. A képzőművészt az íróműhely tagjai néhány verssel, illetve prózai alkotással lepték meg, amelyeket az ő festményei ihlettek, a szóban forgó festményeket pedig ki is vetítették a közönségnek. Jánosi Andrea elmondta: a kivetített alkotások önálló festmények, nem illusztrációnak készültek, az összesen 20 képből álló sorozatból kilencet küldött el az Irodalmi Jelen munkatársainak ihletforrásként.
Arra a kérdésre, hogy miért hiányoznak a képekről az emberi arcok, és miért helyettesítik őket sok esetben állatfejek, Jánosi Andrea elmondta: többek között azért, mert különben felismerhetőek lennének az utcán, vagy akár a Bulgakov kávézóban az ábrázolt személyek. Hozzáfűzte: sokszor álmokat festett meg, amelyeknek a történetére nem mindig emlékezett, de megmaradtak emlékezetében a helyszínek.
A képzőművész ugyanakkor azt is elárulta, hogy illusztrátorként először nem irodalmi, hanem helytörténeti szöveggel találkozott, amikor a Kincses képeskönyvek sorozat képeit festette. Csak később kezdett versesköteteket is illusztrálni: először a Kányádi Sándor által fordított, Volt egyszer egy kis zsidó című jiddis népköltészeti válogatáshoz rajzolt. Varga Melinda kérdésére elárulta: nem rajong túlzottan a különböző díjakért, ugyanis az a véleménye, hogy azokhoz még túl fiatal.
Azt is elárulta, nehezebb számára a gyerekkönyveket illusztrálni, hiszen itt vissza kellett önmagát fognia ahhoz, hogy a célzott korosztály számára is megfelelő legyen a képek megjelenítése. Erre az évre is vannak egyébként „könyves megrendelései”, készül a Kincses képeskönyvek 8. kötete, amely Sepsiszentgyörgyöt mutatja be, ezenkívül egy meséskönyv is készül a nyárra.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
szóljon hozzá!