A kolozsvári előadáshoz olyan tér született, amely együtt él a színpadi szöveggel és eseményekkel
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
Csehov Cseresznyéskert című drámájának bemutatójával kezdi 2021–2022-es évadát a Kolozsvári Állami Magyar Színház. Amint a színház sajtótájékoztatóján elhangzott: az előadás az idő természetét vizsgálja.
2021. szeptember 01., 13:002021. szeptember 01., 13:00
A premiert szerdán tartják a színház nagytermében, a következő előadást pedig szeptember 3-án.
A. P. Csehov Cseresznyéskert című drámáját Yuri Kordonsky orosz származású amerikai rendező állította színpadra, aki nem első alkalommal dolgozik együtt a kolozsvári társulattal, 2016-ban Makszim Gorkij A mélyben című színművét rendezte meg.
Yuri Kordonsky elmondása szerint az elmúlt időszak megváltoztatta az életünk ritmusát, az időhöz való viszonyunkat, ez pedig olyan darabválasztásra ösztönözte, amely beszélni tud erről az élményről. A pandémia alatt kénytelenek voltunk bezárkózni, otthon maradni, és szembenézni az idő és a halandóság kérdéseivel, amelyeket általában szeretünk elfeledni.
Így jutott el Kordonsky a Cseresznyéskert megrendezésének gondolatához: Csehov remekműve az időről, az idő természetéről szól, a sejtésünkről, hogy mi is az idő.
Erre reflektál az előadás is. Dragoș Buhagiar, az előadás díszlet- és jelmeztervezője elmondta, újra meg kell ismerni a szereplőket, hogy klisék nélkül lehessen Csehov műveivel foglalkozni, és hogy a díszlet ne csupán egy esztétikai elképzelés legyen, hanem egy olyan környezet, amelyben a szereplők igazán élhetnek és kitölthetik a teret.
A rendezővel való munka során a fő kérdés az volt, hogy hogyan tudnak kialakítani egy olyan teret az emlékezet számára, amely az előadással együtt tud fejlődni. Végül egy olyan tér született, amely együtt él a színpadi szöveggel és eseményekkel.
– fogalmazott a próbafolyamatról Kézdi Imola, aki az előadásban Ranyevszkaját alakítja.
Az előadás létrehozásában a rendező alkotótársa volt még Vajna Noémi dramaturg, Belloni (Ledniczky Béla) bűvészeti tanácsadó, Csergő Domokos zenei tanácsadó, valamint Mányoki Bence hairstylist.
A Cseresznyéskert főszerepét Kézdi Imola alakítja, további szerepekben Tőtszegi Zsuzsa, Imre Éva, Bogdán Zsolt, Váta Lóránd, Bodolai Balázs, Bács Miklós, Kántor Melinda, Szűcs Ervin, Román Eszter, Dimény Áron, Viola Gábor, Vindis Andrea és Lőrincz-Szabó Venczel látható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!