Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Írók Ligája
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idén is társszervezője a magyar széppróza napja online eseménysorozatának. Csütörtöktől szombatig naponta hat órától hat prózaíró mutatkozik be az írószervezet világhálós eseményein, amelyek az E-MIL Facebook- és YouTube-oldalán tekinthetők meg élő közvetítés formájában, valamint az Erdélyi Magyar Televízióban délután fél tíztől.
2021. február 17., 12:392021. február 17., 12:39
2021. február 17., 18:382021. február 17., 18:38
Csütörtökön Haklik Norbert és Szántai János prózaírókkal beszélget Mărcuțiu-Rácz Dóra költő, író, a kolozsvári Helikon szerkesztője. Pénteken Márton Evelint és Vincze Ferencet kérdezi Codău Annamária kritikus, a marosvásárhelyi Látó szerkesztője. Zárásképp szombaton Borcsa Imola prózaíró és Serestély Zalán író, költő lépnek fel Sánta Miriám költő, szerkesztő moderálásában.
Az E-MIL rendezvénysorozatának felvételei és utómunkálatai a kolozsvári Video Pontes stúdióban készültek.
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünneplik a magyar széppróza napját február 18-án, Jókai Mór születésnapján.
„Mindannyian tanúi vagyunk annak, hogy a szintén a Magyar Írószövetség kezdeményezésére első alkalommal 1964. április 11-én megünnepelt magyar költészet napja az évtizedek során milyen jelentősen hozzájárult a magyar verskultúra fejlődéséhez, a költészet társadalmi megbecsüléséhez. A Magyar Írószövetség indítványozta annak idején a magyar dráma napját is, amelyet 1984 óta ünnepelünk szeptember 21-én, Az ember tragédiája ősbemutatójának évfordulóján”
– olvasható a Magyarszépprózanapja.hu honlapon.
regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez. Emellett Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit is íróként viselte. A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, és világszerte elismeréssel fogadták, nagyra értékelték. Művei külföldön is népszerűek voltak az olvasók és az irodalmárok körében, könyvei szinte máig példátlanul nagy számban kerülnek kiadásra és fogynak el.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!