Fotó: Biró István
„Szabad embernek és szabad rendezőnek tartom magam: mindig arra törekedtem, hogy ne legyen pontosan behatárolható stílusom, ezért próbáltam ki magam a lehető legtöbb műfajban” – vallotta Andrei Şerban színházi és operarendező a Kolozsvári Állami Magyar Színházban szombat este tartott beszélgetésen, amelynek során a világhírű alkotó átvette az intézmény Vlad Mugur-díját.
2013. december 15., 17:582013. december 15., 17:58
Şerban elmondta: az amerikai musical az egyetlen műfaj, amiben nem rendezett, holott az Egyesült Államokban erre is felkérték, véleménye szerint azonban rendkívül nehéz musicalt rendeznie annak, aki nem a tengeren túl született, illetve nőtt fel. Şerban arról is beszélt, hogy a saját rendezésein folyamatosan változtat valamit, amikor pedig egy darab összeállt, a színészek veszik át az előadást, amelyben már kisebb improvizációk is helyet kapnak.
„Soha nem szabad arra hagyatkoznunk, ami tegnap volt, a színésznek és a rendezőnek is arra kell törekednie, hogy minden alkalommal megújuljon, és a mához alkalmazkodjon. Rendezőként egyébként az elsődleges célom, hogy egy idő után visszavonuljak, az előadás pedig ne az én stílusjegyeimet vonultassa fel, hanem az előadókon keresztül éljen, jusson el a közönséghez” – osztotta meg a hallgatósággal Andrei Şerban.
A világ szinte minden táján megfordult rendező szerint a teátrum szerepe sokat változott az idők során, jelenleg a színház legfontosabb célja az intimitás megteremtése, őszinte kommunikáció kialakítása a nézőkkel. „A színészeknek meg kell érteniük, hogy a darab nemcsak róluk szól, hanem mindenkiről, aki részt vesz a folyamatban. A színház ugyanakkor nem válasz, az előadásnak nem összegeznie kell, hanem épphogy kérdéseket feltennie” – magyarázta Şerban, akivel Tompa Gábor színházigazgató és Visky András igazgatóhelyettes beszélgetett.
Andrei Şerban a kolozsvári színházban három nagy sikerű darabot rendezett: 2007-ben a Ványa bácsit, 2010-ben a Suttogások és sikolyok című előadást, tavaly pedig a Hedda Gablert állította színpadra. A Ványa bácsi, valamint a Suttogások és sikolyok elnyerte az év legjobb előadásának járó UNITER-díjat.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
szóljon hozzá!