Fotó: MTI
2009. március 24., 09:502009. március 24., 09:50
Benedek Elek, a „nagy mesemondó”, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője 1889-ben Pósa Lajossal együtt indította az első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklapot, Az Én Újságomat, majd megalapította a Cimbora című gyereklapot és szerkesztője volt a Kis Könyvtár ifjúsági sorozatnak, amelynek folytatása később Benedek Elek kis könyvtára címmel jelent meg. Versei, színművei, regényei, történelmi és irodalomtörténeti írásai mellett publicisztikai munkássága is jelentős.
Hunyadi László szobrászművész az erdélyi magyarság múltját és jelenét híven tükröző köztéri szobraiért, domborműveiért kaphatta meg az elismerést. A művész egyebek mellett Benedek Elek, Tamási Áron, Orbán Balázs, Apor Vilmos, Barabás Miklós, Petőfi Sándor és Szent István király szobrát is megmintázta. Rajtuk kívül az Angelica leánykar és karnagya, Gráf Zsuzsanna európai rangú kórusművészetéért, Regőczi István atya magyarságmentő papi szolgálatáért, Seregélyes Tibor a Kárpát-medence növényvilágának képi megörökítéséért, idősebb és ifjabb Rubik Ernő mérnöki alkotó tevékenységükért, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola pedig 230 éves művészeti és nevelő munkájáért vehette át a díjat.
A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok