Október 7-e óta zajlik a forgatás a Hargita megyei Énlakán, András Ferenc rendező Sütő András Hargitai vadászkalandok című regénye alapján forgat. Hosszas válogatást követően találtak rá a két ifjú főszereplőre, a székelyudvarhelyi Kiss Szabolcsra és a marosvásárhelyi Horváth Krisztára, de számos hivatásos erdélyi színész is szerepel a filmben. A rendezővel a forgatás hátteréről, székelyföldi gyökereiről beszélgettünk.
2013. október 27., 18:152013. október 27., 18:15
Erdélyi amatőr és hivatásos színészekkel dolgozik együtt. Milyen tapasztalatokat szerzett az eddigi forgatás során?
Azt mondják, addig amatőr valaki, amíg el nem kezdi gyakorolni ezt a mesterséget. Tulajdonképpen csupán a két fiatal főszereplő amatőr, de Szabolcs olyan fantasztikusan figyel és összpontosít, hogy mondhatnám, született filmszínész. Kriszta kissé bátortalanabb, de ő is nagyon igyekszik. Amúgy a marosvásárhelyi színház vezető színészei játsszák ezt a filmet, akik mind remek színészek. Kifejezetten öröm számomra velük együtt dolgozni. Emellett pedig a székelyudvarhelyi Tóth Árpád színész is szerepet kapott a filmben. Énlakán érintetlen, gyönyörű környezet van, fantasztikus a faluszerkezet. Sikaszó pedig, ahol Sütő András megírta ezt a művet, egy üdülőteleppé vált, így egy ilyen filmet nem lehet ott leforgatni.
Miért esett választása a Sütő-regényre?
Egyrészt azért, mert nagyon jól ismertem az írót, nagy híve vagyok, itt voltam az összes színházi bemutatóján, néha az olvasópróbákon is, tehát kifejezetten jó viszonyban voltunk. Tíz évvel ezelőtt megkaptam tőle a felhatalmazást, hogy a könyvéből elkészíthessem a filmet, de sajnos életében nem került rá sor. Manapság elég nehéz bármilyen filmtervet elfogadtatni, én most kaptam meg rá a pénzt.
Szándékában áll más erdélyi írók művét is megfilmesíteni?
Ezelőtt negyven évvel készítettem az erdélyi Kocsis István Magellán című drámájából tévéfilmet, de nagyon jó baráti viszonyban voltam Bálint Tiborral, Bodor Ádámmal, Páskándi Gézával, jól ismertem Székely Jánost is. A mai ínséges világban nagyon nehéz filmre pénzt szerezni. A Székelyföldet a jó Isten is filmezésre teremtette, ha tehetném, éjjel-nappal forgatnék itt.
Kortárs magyar filmekben létezik-e vagy kell-e léteznie nemzeti érzésnek?
Van egy réteg, akiknél fellelhető, például Zsigmond Dezsőnél, Gulyás Gyulánál, Sára Sándornál, Kósa Ferencnél, Buglya Sándornál, és sorolhatnám, akiknek szívügyük Erdély – nekem is az. Az elmúlt negyven évben rengeteg színészt, írót vittem át innen Magyarországra, akikkel együtt dolgoztam. A fiatalabb generáció már nem is ismeri ezeket a tehetséges embereket. Amúgy nekem székelyföldi gyökereim vannak, nagyapám, András Imre Gyergyótölgyesről költözött át Zalába, ott született tizenkét gyereke, a legkisebbnek vagyok én a fia. Aki Székelyföldön rám néz, egyből azt mondja: „maga közénk való, látom a szemin.”
Számos családi és gyerekfilmet készített. Miért tartja fontosnak gyerekeknek, gyerekekkel filmet készíteni?
A kárókatonák még nem jöttek vissza vagy a Postarablók című filmjeimet százszor is meg tudják nézni a gyerekek. Úgy érzem, különleges érzékem van ahhoz, hogy egyből kiválasszam a megfelelő gyermekszínészt a szerepre.
Nagyálmos Ildikó
Tavasszal bemutató
András Ferenc rendező idén márciusban a Magyar Médiatanács által meghirdetett Magyar Média Mecenatúra pályázatra jelentkezett a Sütő-regény alapján írt filmtervvel, amelyet májusban kedvezően bíráltak el. A több mint negyven székelyföldi gyerekszereplő mellett hivatásos erdélyi színészek is szerepelnek a filmben. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház több színésze is bekerült a szereposztásba, az anyát például Berekméri Katus, az apát Bányai Kelemen Barna játssza, Győrffy András a nagyapát formálja meg, Bokor Barna narrátori szerepet kapott, míg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, Gáspárik Attila, valamint Szélyes Ferenc és Nagy István három botcsinálta vadászt játszik. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze, Tóth Árpád a tanító szerepét kapta meg. A film felvételvezetője a szintén székelyudvarhelyi ifj. Haáz Sándor. Az alkotást a tervek szerint jövő tavasszal mutatják be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!