Állatokról szóló anekdotákon keresztül fedezni fel a teremtett világot – Buendía pápai nuncius kötetét mutatták be Kolozsváron

A spanyolországi születésű, számos országban, több kontinensen pápai képviseletet végző szerzővel Kovács Gergely érsek beszélgetett, aki olaszról magyarra fordította a beszélgetést. Miguel Maury Buendíát áprilisban Nagy-Britannia apostoli nunciusává nevezte ki Ferenc pápa, most a szigetországból érkezett Kolozsvárra, hogy magyarul is megjelent könyvének bemutatóján jelen legyen a kincses városban.

Az eseményen az érdeklődő közönség mellett jelen volt többek közt Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök, Massimo Novali, Olaszország tiszteletbeli kolozsvári konzulja, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, László Attila, a Kolozs-Dobokai főesperesi kerület főesperese, a Szent Mihály-plébánia plébánosa, valamint számos római katolikus pap.

Buendía érsek teológiai tanulmányai mellett zenét és művészettörténetet tanult, angol, olasz, román, szlovén és orosz nyelven is beszél.

A szépen felújított hittanteremben – amely különböző közösségi rendezvényeknek is otthon ad – szervezett eseményen a szerző elmondta, nem számít mindennapi eseménynek, hogy egy egyházi diplomáciában dolgozó ember olyasmivel is foglalkozik – irodalommal, könyvírással –, ami nem függ szorosan össze a küldetésével. „Esetemben ez történt, a könyvet kilenc éve írtam, amikor szolgálatom alatt volt időm írni.

Buendía megköszönte mindazoknak, akik hozzájárultak a most magyar nyelven, a Verbum kiadónál, Bodó Márta szerkesztésében napvilágot látott kötet megjelenéséhez: Fodor György piarista konfráternek, fordítónak, valamint Kovács Gergelynek is, aki a kötet román nyelvű megjelenése után szorgalmazta a magyar kiadást.

„A kötet ugyanakkor emléket állít annak, hogy itt jártam én is ezen a Földön” – fogalmazott a szerző.

Az eseményt moderáló Schuller Hajnal kifejtette, az állatok szeretetéről sokaknak Assissi Szent Ferenc jut eszébe, de Bibliában számos, állatokkal kapcsolatos vonatkozás található: többek közt a teremtéstörténetben, Noé, Illés történetében is, ahol az állatok és emberek egymásra utaltságának témája is felmerül.

Miguel Maury Buendía a diplomáciai képzés után különböző beosztásokban dolgozott

Ruandában, Ugandában, Marokkóban, Nikaraguában, Egyiptomban, Szlovéniában, Macedóniában, Írországban, Kazahsztánban. A kötetbe gyűjtött, állatokat középpontba állító történetei nemcsak szórakoztatóak, jó humorúak, de tanulságosak is – emelte ki a fordító, Fodor György az eseményen.

Idézett A Panteon galambjai című írásból, amely többek közt arra is rávilágít a madarakkal kapcsolatos élményanyagon keresztül, hogy sokszor mi, emberek sem tartjuk szem előtt az összetartást, a bátorságot és magukra hagyjuk embertársainkat.

Miguel Maury Buendía azt is elmondta, Kazahsztánban végzett szolgálata alatt kezdte írni a könyvet, az ötletet egy olyan élmény adta, amikor a galambok és macskák közti harc tanúja volt.

Kovács Gergely úgy fogalmazott, egy mű beszél az alkotójáról is, és Miguel Maury Buendía őszintén vall gondolatairól, hitéről, vállalja, hogy ki is ő.

A közönségnek is alkalma nyílt kérdéseket feltenni a szerzőnek, a Krónika azt kérdezte Miguel Maury Buendíától, hogy romániai tartózkodása alatt volt-e olyan, állatokkal kapcsolatos élményekben része, amelyeket majd később papírra vet. A szerző elmondta, hogy a kötet borítóján látható, Beata nevű – a név jelentése áldott vagy boldog – fekete kutya Romániában, Bukarestben csatlakozott hozzá, de megemlítette az itteni utakon gyakran látható lovakat is.

A kötet összekapcsolja a természet és az állatvilág iránti szeretetét a hagyományok, szokások, kultúrák iránti érdeklődésével. Minden fejezet egy-egy elbűvölő helyszínre visz: erdők mélyére, afrikai városokba, a sztyeppére, egzotikus vidékekre.

További kérdésekre válaszolva a művészettörténetet is végzett szerző beszélt művészetszeretetéről is. Elmondta, meglátása szerint

a művészet – irodalom, költészet, festészet – egyfajta kifejezésmód, amelyen keresztül az alkotó kommunikálhat az emberi lélekkel, és míg a képzőművészet „direkt” módon szól a befogadóhoz, a zene elvontabb, az irodalom pedig precízebb.

Hozzátette, egyébként az egyház mindig is felhasználta a művészi kifejezésmódokat: példák erre a gyönyörű templomok, freskók, és a művészet valamiképpen az apostolkodás eszköze is.

„Az irodalom esetében az is érvényes: ha egy könyvet elolvasok most, és előveszem pár év múlva, ugyanaz a mű mást és mást jelenthet minden olvasáskor. Egyébként az én könyvem már 15 éveseknek is ajánlható, de mondjuk 70 évesen az ember más optikával, bölcsebben értelmezheti. Egyébként jó karácsonyi ajándék” – tette hozzá nevetve a szerző.

Az is elhangzott, hogy a könyv hangvétele optimista, életigenlő, érdemes olyankor is elővenni, amikor éppen letört az olvasó.

Kovács Gergely az esemény végén megköszönte, hogy a nuncius nyolc év szolgálatot követően a magyar nyelvű kötettel is „hagy itt nyomokat”, kiemelve, hogy Buendía

romániai szolgálata során is elköteleződésről, igazságszeretetről tett tanúbizonyságot.

A nuncius magyarul köszönte meg az elismerő szavakat. A rendezvényen az Intono Quartet muzsikáját hallgathatta meg a közönség.