Vékás Lajos a kincses város szülöttje
Fotó: Sapientia
Vékás Lajos jogász, az MTA rendes tagja vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 196. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet – tájékoztatta szerkesztőségünket a tudományos köztestület.
2023. május 08., 16:092023. május 08., 16:09
2023. május 08., 16:132023. május 08., 16:13
Az életműdíjnak számító kitüntetést évente egy akadémikus kapja meg kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként. Vékás Lajos a polgári jog teljes spektrumát lefedő, valamint az összehasonlító magánjogban is úttörő, nemzetközileg is elismert kutatásai és elméleti tudományos munkássága mellett a jogtudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazásában is meghatározó szerepet játszott: munkássága jelentős mértékben hozzájárult többek között a polgári jog újrakodifikálásához.
Vékás Lajos professor emeritus, jogtudós 1939-ben született Kolozsváron. A háború végén családját menekültként rokonok fogadták be Győrszentmártonban (a mai Pannonhalmán). A Soproni Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett 1958-ban. Szülei az akkori politikai viszonyok között nem akarták, hogy a jogászi pályát válassza, de tanárai és nagyapja biztatására végül mégis az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-, és Jogtudományi Karára felvételizett és ott szerzett diplomát. 1964-ben „Sub auspiciis Rei Pulicae Popularis” kitüntetéssel avatták doktorrá.
Tanársegédként kezdett tanítani az ELTE Polgári Jogi Tanszékén. 1979 és 1999 között tanszékvezető ugyanebben az intézetben, 2009-től professor emeritus. A rendszerváltozás után az ELTE rektorává választották, 1993-ig töltötte be ezt a tisztséget. 1992-től alapító rektorként öt esztendőn keresztül irányította a Collegium Budapest Institute for Advanced Study tudományos intézetet. Több európai és japán egyetemen vendégelőadó, 1987-ben a Heidelbergi Egyetem vedégprofesszora volt.
A neves jogtudós több alkalommal tartott előadást a Sapientia – EMTE-n
Fotó: Sapientia.ro
Tudományos kutatásainak első súlypontja magánjog-történeti téma volt, a szerződéstípusok kialakulásával foglakozott. Ezt követően a polgári jog, az összehasonlító magánjog és a nemzetközi magánjog több területén kutatott. Az elmúlt másfél évtizedben egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként az öröklési jog elméleti alapkérdéseivel foglalkozik. E kutatások eddigi eredményeit az Oxford University Press három kötetben jelentette meg, a negyedik kötet ez év végén ugyanott fog napvilágot látni az MTA tájékoztatása szerint.
Vékás Lajost a Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben levelező, 1995-ben rendes tagjává választotta. 2014 és 2020 között az MTA társadalomtudományi alelnöke volt. Tudományos eredményeit a Hamburgi Egyetem, a Heidelbergi Egyetem, a Bécsi Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem „doctor honoris causa” címmel ismerte el. Munkásságát itthon több rangos állami kitüntetés mellett Deák Ferenc Kutatási Díjjal (1998), Szentgyörgyi Albert Díjjal (2000) és Széchenyi Díjjal (2004) jutalmazták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!