Tiszta forrás településdíjjal tüntette ki Gyergyóditrót a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Zenetudományi Intézete, amelynek jóvoltából egy jelentős néprajzi gyűjtemény is hazatért a Hargita megyei településre.
2016. április 27., 16:472016. április 27., 16:47
A gyűjtemény anyagát több mint százéves, ditróiakról szóló feljegyzések, itt gyűjtött népdalok, -táncok, különböző témájú fotográfiák alkotják. A 2014-ben alapított díjat az adományozók, az MTA Zenetudományi Intézete, a Hagyományok Háza és a Néprajzi Múzeum azoknak a Kárpát-medencei településeknek ítéli oda, ahol a legnevesebb népzenei, népművészeti és néprajzi gyűjtők munkálkodtak a népi kultúra kincseinek felkutatásában.
A címmel járó emléktáblát és egy, az MTA Zenetudományi Intézetének népzenei gyűjteményében őrzött, ditróiaktól gyűjtött, tudományosan ellenőrzött és válogatott dallamok felvételeit tartalmazó CD-t, valamint a hozzájuk tartozó dokumentációt Puskás Elemér polgármester vette át a múlt héten.
Az adatközlők érdeme
„Felemelő érzés volt azt hallani, hogy az erdélyi települések közül Ditró kapja meg elsőként a Tiszta forrás település címet” – nyilatkozta lapunknak a községvezető, hazatérve a Budapesten tartott ünnepélyes rendezvényről. A címmel járó gyűjteményről szólva úgy fogalmazott: hatalmas érték, amely azoknak a ditrói elődöknek az érdeme, akik adatközlőkként járultak hozzá a helyi népi kultúra fennmaradásához.
Közülük sokakat nem szülőföldjükön faggattak a gyűjtők, lévén, hogy a második világháború idején a magyarországi Budajenőre telepedett sok ditrói. Ott „mondták tollba” a magukkal vitt népdalokat, népi táncokat, szokásokat, gyarapították az előzőleg Kodály Zoltán és Lajtha László népzenekutató által lejegyzett ditrói gyűjteménytárat.
„Feljegyzésekből tudjuk, hogy az akkori emberek sokszor alulértékelték azt, amit megosztottak a gyűjtőkkel, de mára már teljesen világossá vált, hogy a pár soros gyermekdal is hatalmas érték, ha eredeti változatában marad fenn” – mutatott rá Puskás Elemér. Rengeteg ilyen érték van a most kapott gyűjteményben: fényképek, filmek, kották, népdalszövegek, fonográfhengerre rögzített énekek digitalizált változatai sorakoznak az adathordozón.
A ditrói hagyományőrző csoport gazdálkodhat majd mindezzel, azzal a községvezetői megbízással, hogy építsék vissza a mába a múlt értékeit. Az évekkel ezelőtt újjáélesztett betlehemezést például a régi „mintához” lehet így csiszolni egy régi betlehemezésről fennmaradt némafilmet tanulmányozva, amelyen a viselet is jól látható, de az eredeti ditrói népviselet még számos régi fényképen is tanulmányozható. Ugyanígy a gyűjteményben szereplő népdalok, tánclépések, de akár a furulyaszólamok újratanulása is jelentős lépést jelentene a helyi hagyományőrzésben.
Visszaépítik a múltat
A gyűjteményben lévő fotográfiák segítenek abban is, hogy korhűen lehessen kivitelezni azt a tájházat, amely a település egyik turisztikai látványosságaként készül, három fénykép is őrzi ugyanis az 1800-as évek végi ditrói parasztház formáját. A Tiszta forrás településcímmel járó márvány emléktáblát az épülő tematikus népművészeti parkban tervezik elhelyezni. Nem csak a felirat utal majd arra, hogy értékekkel gazdagította a település az összmagyar népi kultúra tárházát – a gyűjtemény anyagából nyomtatott formában is helyeznek ki darabokat a Kodály és Lajtha gyűjtéseire emlékeztető stációhoz.
„A gyűjteményt nem sajátítjuk ki Ditrónak” – jelentette ki Puskás Elemér. Úgy fogalmazott, a 20. század elején a település – hatalmas terjedelmét, lélekszámát tekintve – olyan helyzetben volt, ami lehetővé tette a népzenekutatóknak, hogy eredményes munkát végezhessenek. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a gyűjteményben más gyergyói településekre vonatkozó adatok is fellelhetők. Ezért tanulmányozásra szívesen az érdeklődők rendelkezésére bocsátják.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!