Fotó: A szerző felvétele
2010. január 25., 09:412010. január 25., 09:41
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész „szerepálmának” nevezte azt a feladatot, hogy megnyithatta Szabó Zoltán (Judóka) február hetedikéig látogatható tárlatát a vásárhelyi Kultúrpalotában. Rengeteg asszociációs lehetőséget kínál a kiállított anyag – mondta el Vécsi Nagy. A most látható installációk, performanszok, aszamblázsok, festmények, grafikák legtöbbjét az 1990-es évek elején és azóta készítette a művész.
„Bennük misztikus jelrendszerek, ősi kultúrák mélyéből felsejlő értékek is megfogalmazódnak, furcsa, régi anyagtársítások jelentkeznek, természettudományi, bölcseleti tartalmak is megfogalmazódnak” – mondta el a művészettörténész. Mint kifejtette, bár az erdőszentgyörgyi születésű Szabó, aki 1979-ben végezte a Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemet, jelentős alkotó, kevés írás foglalkozik alkotásaival – mindig elhárította az újságírói közeledést, és nem kapott semmilyen hatalomtól, hatóságtól semmiféle „plecsnit”.
„Itt az ideje, hogy kimondjuk: Szabó Zoltán munkáinak a jelentősége nemcsak erdélyi magyar kultúránk, hanem mind össznemzeti és hazai képzőművészetünk szempontjából is meghatározó. Hozzátehetjük nyugodtan, hogy európaiságunk, sőt az egyetemes kultúrába ágyazottságunk tekintetében is” – fejtette ki a művészettörténész. Szabó Zoltán korán elhunyt képzőművésztársát, Ady József grafikust idézte Vécsi Nagy, aki 1991-ben többek között azt írta róla, hogy a kortársak közül a legérdekesebb, legfajsúlyosabb egyéniség volt, aki hamar meghaladta a szürrealizmust, és alkotásait erős egzisztencializmus jellemzi.
Hazai mesterei, Abodi Nagy Béla, Miklóssy Gábor mellett főként Francis Bacon, a 20. századi ír festő hatott rá. Egyetem után alapító tagja volt a MAMŰ-nek, azaz a Marosvásárhelyi Műhelynek. Az e körül kibontakozó apolitikus, művészetmegújító mozgalomnak Judóka aktív résztevője volt. „Identitás- és igazságkereső művészete miatt egyre gyakrabban került szembe nemcsak a hivatalos kultúrpolitikával, hanem társainak az övénél óvatosabb művészetstratégiájával is” – emlékeztetett a művészettörténész.
Szabó Zoltán munkáit annak idején egyes kiállítások anyagából kizsűrizték, hiszen több közülük vakmerő, sőt polgárpukkasztó volt. A rendszerváltás előtt a képzőművész kitelepedni készült az anyaországba, de végül itthon maradt. Később részt vett a Magyarországra távozott egykori MAMŰ-sök tárlatain. Idehaza az egyik leghűségesebb, stílusteremtő résztvevője a Szent Anna-tó partján rendszeresen megszervezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválnak.
Bár komoly nézeteltérései voltak a kommunista titkosszolgálattal, és ez rá nézve negatív következményekkel járt, szerényen annyit mondott: „voltak, akik nálam sokkal többet szenvedtek emiatt, de megkaptam én is a porciómat”. A képzőművész egyébként 1979-től a Maros Megyei Múzeum művészeti részlegének a munkatársa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok