2010. március 12., 11:112010. március 12., 11:11
A Reformkor és forradalom – eszmék, művek, sorsok című beszélgetésen Varga Ibolya, a Puck Bábszínház rendezője, a beszélgetés moderátora kérdéseire Egyed Emese irodalomtörténész, író és Selmeczi György zeneszerző, karmester válaszolt.
A kisszámú érdeklődő jelenlétében lezajlott beszélgetés során felvetett kérdések és vélemények rávilágítottak a 19. századi magyar társadalom „intellektuális ébredésére”, élénkülő lelkesedésére a művészetekkel és hagyományokkal kapcsolatban.
Szó esett a korszak irodalmának ismert és kevésbé ismert képviselőiről is, egyes szerzők munkásságáról és máig tartó hatásáról. Egyed Emese beszédében elhangzott, hogy a 19. század irodalmát az alkotásvágy és lelkesedés mozgatta, ez volt az az erő, amely képes volt újat hozni a magyar kultúrába. Az irodalomról szóló gondolatokat zenei kérdések váltották fel, Selmeczi György a reformkor zenéjéről beszélt, a magyaros motívumok fejlődésének mikéntjéről – a zeneszerző szerint morális és esztétikai folyamat volt ez a fejlődés, amely egy hosszan tartó konzervatív időszak után következett. Selmeczi szerint a 19. század eszméi ma is érvényesek, bár a zeneszerző-karmester szerint többek között a kommunizmus nevelési elvei és egyéb tényezők miatt az emberek ma már nem tartják olyan fontosnak ezeket az eszméket, mint a 19. századi ember. Selmeczi hozzátette, hogy a manapság körülöttünk lévő káoszt a tudatlanság okozza, az egyre általánosabbá váló „mindent szabad” elv pedig napjainkra elsöpörte a 19. században még meglévő hagyományok iránti tiszteletet, a beszélő ezért felhívta a hallgatóság figyelmét a hagyományok megőrzésének fontosságára.
A beszélgetés során mindhárman kifejtették, hogy valójában milyen is a magyar ember, sajátos példákat hoztak fel a magyar irodalom és a zene fejlődésének szakaszairól. Selmeczi a korszak legnagyobb hatású zeneszerzőjének például Erkel Ferencet tartja, ugyanakkor szerinte Liszt Ferenc „zenei összevisszaságot teremtett”. Szerinte Bartók és Kodály a későbbiekben azért kezdték el a népzene gyűjtését, és feldolgozását, a népzenei motívumok műveikbe való beépítését, mert Erkelhez nyúltak vissza.
„Hogyan néznének ránk az elődök?” – hangzott el az utolsó kérdés. Erre Selmeczi György adott humoros választ: „Kettős élményük lenne: egyrészt csodálkoznának, hogy mi mindent tudunk, másrészt pedig elcsodálkoznának, hogy mennyi mindent nem tudunk.”
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.