2010. március 12., 11:112010. március 12., 11:11
A Reformkor és forradalom – eszmék, művek, sorsok című beszélgetésen Varga Ibolya, a Puck Bábszínház rendezője, a beszélgetés moderátora kérdéseire Egyed Emese irodalomtörténész, író és Selmeczi György zeneszerző, karmester válaszolt.
A kisszámú érdeklődő jelenlétében lezajlott beszélgetés során felvetett kérdések és vélemények rávilágítottak a 19. századi magyar társadalom „intellektuális ébredésére”, élénkülő lelkesedésére a művészetekkel és hagyományokkal kapcsolatban.
Szó esett a korszak irodalmának ismert és kevésbé ismert képviselőiről is, egyes szerzők munkásságáról és máig tartó hatásáról. Egyed Emese beszédében elhangzott, hogy a 19. század irodalmát az alkotásvágy és lelkesedés mozgatta, ez volt az az erő, amely képes volt újat hozni a magyar kultúrába. Az irodalomról szóló gondolatokat zenei kérdések váltották fel, Selmeczi György a reformkor zenéjéről beszélt, a magyaros motívumok fejlődésének mikéntjéről – a zeneszerző szerint morális és esztétikai folyamat volt ez a fejlődés, amely egy hosszan tartó konzervatív időszak után következett. Selmeczi szerint a 19. század eszméi ma is érvényesek, bár a zeneszerző-karmester szerint többek között a kommunizmus nevelési elvei és egyéb tényezők miatt az emberek ma már nem tartják olyan fontosnak ezeket az eszméket, mint a 19. századi ember. Selmeczi hozzátette, hogy a manapság körülöttünk lévő káoszt a tudatlanság okozza, az egyre általánosabbá váló „mindent szabad” elv pedig napjainkra elsöpörte a 19. században még meglévő hagyományok iránti tiszteletet, a beszélő ezért felhívta a hallgatóság figyelmét a hagyományok megőrzésének fontosságára.
A beszélgetés során mindhárman kifejtették, hogy valójában milyen is a magyar ember, sajátos példákat hoztak fel a magyar irodalom és a zene fejlődésének szakaszairól. Selmeczi a korszak legnagyobb hatású zeneszerzőjének például Erkel Ferencet tartja, ugyanakkor szerinte Liszt Ferenc „zenei összevisszaságot teremtett”. Szerinte Bartók és Kodály a későbbiekben azért kezdték el a népzene gyűjtését, és feldolgozását, a népzenei motívumok műveikbe való beépítését, mert Erkelhez nyúltak vissza.
„Hogyan néznének ránk az elődök?” – hangzott el az utolsó kérdés. Erre Selmeczi György adott humoros választ: „Kettős élményük lenne: egyrészt csodálkoznának, hogy mi mindent tudunk, másrészt pedig elcsodálkoznának, hogy mennyi mindent nem tudunk.”
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.