Fotó: Bartha László
2010. február 26., 10:232010. február 26., 10:23
David Zinder a Tel-Aviv-i Egyetem emeritus professzora, a Mihail Csehov (a drámaíró Csehov unokaöcscse) által kidolgozott színészvezetési technika mesterszintű oktatója, nemzetközileg elismert rendező, aki 2002 óta Romániában is dolgozik: eddig háromszor rendezett a Kolozsvári Állami Magyar Színházban és egy alkalommal a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban.
A tegnapi sajtótájékoztatón David Zinder elmondta: 2000-ben egy belfasti színházi kollokviumon találkozott Tompa Gáborral, aki meghívta Kolozsvárra, majd Bocsárdi László meghívására rendezett Sepsiszentgyörgyön. „Azért szeretek Erdélyben rendezni, mert a színházak nagyon nyitottak a kísérletezésre. Izraelben a társulatok 90 százaléka bulvárelőadásokat játszik, és elképzelhetetlen, hogy egy nagy befogadó képességű színházban olyan előadást hozzunk létre, ahol csak hetven nézőt fogad be a rendező.
Ezt Kolozsváron megtehettem, és ezért hálás vagyok Tompának” – mondta. Mihail Csehovval kapcsolatban megemlítette: 1928-ban elhagyta a Szovjetuniót, sokat utazott, Európában dolgozott, majd az USA-ban telepedett le, Hollywoodban hunyt el 1953-ban. Többek között Marilyn Monroe-t, Clark Gable-t és Jack Nicholsont is tanította. A Krónika kérdésére, hogy miben áll a technikája, amelynek Zinder a folytatója, a rendező elmondta: arra ösztönzi a színészeket, hogy használják a fantáziájukat.
„Csehov azt hangsúlyozta, hogy a színészek személyes tapasztalatai korlátozottak, nem hagyatkozhatnak csak arra, amit megismertek. Én is arra kérem a színészeket, hogy hagyják szárnyalni a képzeletüket” – tette hozzá. Elmondta, hogy formabontó módon vitte színre Pirandello ismert színművét: beiktatott egy új szereplőt, az Alkotót, aki bekerül egy összeszokott társulathoz, kísérletezni kezd, és a kísérlet rosszul sül el. A rendező munkatársa Csép Zoltán volt. A bemutatóra vasárnap este fél 8-tól kerül sor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok