2009. december 07., 10:212009. december 07., 10:21
„Az a közös vonásuk, hogy bennük van minden, amit egy ember megélhet: szeretet, öröm, bánat, helyenként nyomorúság is. Ezért tartottam fontosnak, hogy egyszerre kerüljenek az olvasók elé” – mondta bevezetésképpen Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója.
Vida Gábor, a kötet szerkesztője szerint Konrád Árpád nem önéletrajzi regényt, hanem emlékiratot írt, ami egyben kultúrtörténet, hadtörténet, jelenkortörténet és szubjektív vallomás. Konrád annak idején Kolozsvárról indult, eljutott a Szovjetunióba, ahol erdőmérnöki szakon végzett, majd hazakerült.
A könyv a Kolozsvártól Leningrádig, azaz a mai Szentpétervárig, Moszkváig, Kaukázusig, Szibériáig megjárt út tapasztalatairól szól, fényképekkel illusztrálva. Vida úgy véli, a kötet fő érdeme, hogy megmutatja: a Szovjetunió nemcsak az elnyomás, az elmaradottság birodalma volt, hanem tovább élt benne az orosz kultúra. „Konrád Árpád Szolzsenyicinhez hasonlóan azt mondja: abban a világban nemcsak gulág, emberirtás, nemcsak második világháború, atomkísérlet volt, hanem kultúra, tudomány is” – emelte ki Vida.
Konrád azt is felmutatja, hogy mint minden világban, a Szovjetunióban is voltak rendes emberek és gazemberek egyaránt. A szerző ismertette a kézirat kálváriáját, amely több sikertelen pályázaton vett részt. Végül Kányádi Sándorhoz fordult, aki három napon belül válaszolt neki. A költő segítségével kerülhetett a kézirat nyomdába.
Kibédi Varga Sándor újságíró kötete a Magyarországra kivándorolt erdélyiekről szól. A szerző marosvásárhelyi származású, most Budapesten él. Idehaza és az anyaországban több újság szerkesztőségében dolgozott, majd nyugdíjazása előtt öt éven át tanított. „Szubjektív naplójegyzetek, kortörténeti feljegyzések, portrék, esetleírások, fordulatos életképek a diktatúra éveiben elvándoroltak sorsának alakulásáról. Még nem regény, de már több mint szociográfia” – olvashatjuk a kötet hátsó borítóján.
Kibédi a Magyarország felfedezése című pályázati felhívásra kezdte írni az áttelepült erdélyiek történetét, de végül nem ebben a sorozatban látott napvilágot a kötet. Magyarország nagyon sok települését bejárta, interjúkat készített. „A kötetben nem írok hajléktalanokról, igazán sikertelen emberekről, de nagyon sikeresekről sem. Nagy színészek, tudósok, politikusok sem szerepelnek benne, velük úgyis foglalkoznak elegen” – mondta a szerző. A kötet tizenkilenc interjút is tartalmaz, de a szerző szerint nem interjúkötetről van szó, csak azokra épül a könyv anyaga.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.