Fotó: A szerző felvétele
2010. április 09., 09:492010. április 09., 09:49
Sarány István, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője, az idősebb nemzedék két tagja, Bogdán László és Ferencz Imre között vont párhuzamot. Elmondta: mindketten 1948-ban születtek, a hetvenes években jelentették meg az első verseskötetüket, mindkettő címe a színházra utal, egyformán mozgalmas életpályát futottak be, újságíróként keresték a kenyerüket, publicistaként, költőként szereztek hírnevet.
A rendezvényen a sepsiszentgyörgyi Bogdán László Erdélyi Madonna, Szindbád a taligán és Ricardo Reis Tahitin című köteteit mutatták be. Bogdán elmondta, ötvenéves koráig főként a próza kötötte le a figyelmét, a kilencvenes években kezdett szerepverseket írni. Az első 42 szonettből álló szerepverskoszorút a tragikus sorsú magyar író, Csáth Géza nevében írta. Bogdán Lászlót ezután Ezra Pound amerikai költő sorsa kezdte érdekelni, akit a fasiszta Mussolini-rendszer hívének tartottak, csak úgy menekült meg a bíróságtól, hogy elmegyógyintézetbe zárták.
Az Erdélyi Madonna egy világháborúkat, diktatúrát, és három férje elvesztését túlélő erdélyi asszony életének stációit mutatja be. A Ricardo Reis Tahitin című kötete A hold arca és a Tahiti fekete füzetből című versciklust és a Polinéziai útvesztő című regényt tartalmazza.
A csíkszeredai Ferencz Imre Tenyerem, hazám című könyve, a költő régi és újabb verseinek válogatása hangzott el a találkozón. Az író elmondta: egy anyaországi ismerőse biztatta, hogy adja ki válogatott verseit, ám az „összegereblyézett” kötet nem nyerte el a remélt támogatást. A válogatást végül a csíkszeredai kiadó jelentette meg. A sepsiszentgyörgyi bemutatón Sarány István Cseke Gábor recenziójából idézve ismertette a kötetet, annak formai-szellemi egységét: „Ferencz Imre ugyanúgy ír, mint amikor befutott, csak idővel a hangvétele vált karcosabbá, de emberibbé és felelősebbé is.”
A sepsiszentgyörgyi Ungvári László Zsolt a fiatalabb nemzedék tagja, akkor született, amikor Ferencz Imre első kötete megjelent. Sarány István elmondta, régi adósságot törlesztenek, hiszen a költő A megkésett Orpheusz szerelmes éneke című kötete tavaly jelent meg a kiadónál, és azóta sikertelenül próbálják megszervezni a bemutatását.
A magyartanárként dolgozó Ungvári László Zsoltot méltatva a kiadó vezetője elmondta, erős nyelvi tálentumokkal megáldott szerző, verseinek erénye a szokatlan képteremtő készség. A szerző egyébként a sepsiszentgyörgyi művészeti iskola klasszikus gitár szakán szerzett oklevelet. „Ungvári poézise ízléses, önzetlen, távol áll tőle a meghökkentés, a polgárpukkasztás szándéka, érzékeny, kulturált versbeszédű költő” – fogalmazott a kiadó vezetője. A találkozón mindhárom költő felolvasott néhányat verseiből.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.