2009. október 16., 10:402009. október 16., 10:40
Mindenki kisebbség címmel a hétvégén rendezi meg hatodik alkalommal a Szépírók Társasága az Őszi Irodalmi Fesztivált a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A két nap alatt mintegy negyven írót felvonultató rendezvénysorozat Szilágyi Lenke fotóművész kiállításának megnyitójával kezdődik szombaton délután három órakor.
„Szilágyi Lenke sokféle kisebbséget fotózott, a kiállítás ezt a sokféleséget fogja megmutatni, valamint levetítjük Kistamás László róla készült portréfilmjét is” – fogalmazott Szántó T. Gábor író, az esemény főszervezője.
A fesztivál programja szekciókra tagolódik; ezekben a különféle kisebbségi léthelyzetekről beszélgetnek és azokkal kapcsolatos írásokból olvasnak fel a szerzők. „A kisebbségi léthelyzet nagyon sokrétű, lehet etnikai jellegű, kisebbséget alkotnak a határon túl élők, az emigráns magyarok, de érezhetik magukat így a nők és a gyermekek is” – mondta a főszervező, aki hozzátette, hogy a gyerekek a legsebezhetőbbek.
A magyar könyvkultúra rendkívüli tekintélyre tett szert Németországban az elmúlt több mint tíz évben, ezt tükrözi a magyar részvétel is a szerdán nyílt frankfurti nemzetközi könyvvásáron – nyilatkozta Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója; a szakember felidézte, hogy az ország díszvendégként éppen tíz évvel ezelőtt mutatkozhatott be a világ legrangosabb könyves seregszemléjén. A magyar stand rendkívül előkelő helyen van, az egyik központi csarnok főbejáratával szemben, ami az igazgató szerint az ország megbecsülését is tükrözi. Mint elmondta, Magyarország 120 négyzetméter alapterületen mintegy 1000 könyvből álló válogatással van jelen. Ez az 1000 könyv az egyéves magyar könyvtermés körülbelül 8 százaléka. A válogatás túllép a kortárs irodalmon, magában foglalja a társadalomtudománytól kezdve a természettudomány, illetve az alkalmazott tudományok területeit, továbbá a művészeti könyveket és a gyerekkönyveket is. Ebben az évben a korábbinál is hangsúlyosabban és értékesebb válogatással jelenik meg a kisebbségi magyar irodalom. Zentai Péter László megjegyezte, 1999 óta a magyar írók Európában szinte minden irodalmi díjat megkaptak, a könyvvásár békedíjától az irodalmi Nobel-díjig, ebben a németországi bemutatkozás is rendkívül sokat segített. |
„Társadalmi feszültségeink egy részét a politikai indulatkeltés mellett az erőszakos nevelés módszerei okozzák. Különösen nagy gondot okoz, ha intézményes keretek között érvényesül elnyomó pedagógia” – tette hozzá Szántó T. Gábor.
Külön szekciót alkotnak a fesztiválon például a vidékről városba költözők, de a „zenei underground mint kisebbség” is megjelenik szombat este egy koncert erejéig.
A főszervező azzal is indokolta a fesztivál témaválasztását, hogy a modern ember, a hagyományos közösségek megingása után gyakran csak másokhoz viszonyítva tudja meghatározni önmagát. „Az ember a magány elől kollektívumokba menekül, szélsőséges esetben ellenségképet formál, hogy szorongásaira magyarázatot találjon” – mutatott rá Szántó T. Gábor.
A főszervező ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a sokféle megközelítési mód megérinti az olvasókat is. „Az elmúlt években szép számmal látogatta fesztiválunkat a közönség, reméljük, hogy az érdekes témák beindítják majd a párbeszédet nemcsak az írók, hanem a nézők között is” – tette hozzá.
A fesztivál programja szerint a beszélgetéseken olyan írókkal, költőkkel, esszéistákkal, irodalomtörténészekkel találkozhatnak az érdeklődők, mint Parti Nagy Lajos, Bán Zsófia, Grendel Lajos, Márton László, Gergely Ágnes, Háy János, Térey János, Závada Pál, Balázs Attila, Gerevich András vagy Kiss Judit Ágnes.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.