2009. november 03., 09:332009. november 03., 09:33
Vasárnap késő este Keményffy Tamás Mázli című nagyjátékfilmjének vetítésével ért véget a 9. Filmtettfeszt Kolozsváron. A Filmtett internetes portál rendezvényének egyik szervezője, Zágoni Bálint elmondta: megérezték a gazdasági válság hatását, azonban reméli, hogy a programokra ellátogató érdeklődők ezt nem vették észre.
Úgy vélte, az idei fesztivál színvonalát tekintve nem maradt el a korábbi évek Filmtettfesztjeitől, azt leszámítva, hogy az eddig megszokott öt nap helyett idén négynaposra zsugorodott a rendezvény – október 29–november 1. között zajlott –, sikeresnek ítélte azt. Zágoni szerint három dolgot érdemes kiemelni, az egyik az első nap programját záró német est, amelyet a Kolozsvári Német Kulturális Központtal közösen szerveztek meg. Az est keretében két filmet vetítettek: a török származású, Németországban élő Fatih Akin A másik oldalon (Auf der Anderen Seite) című alkotását, amely annak idején a cannes-i filmfesztivál és az Európai Filmakadémia legjobb forgatókönyvírónak járó díját is elnyerte, valamint Veit Helmer Abszurdisztán (Absurdistan) című művét.
Zágoni elmondta: ez a két film volt idén a legnépszerűbb, hiszen mindkettőt telt ház előtt vetítették a rendezvény egyik fő helyszínén, a Győzelem moziban. A másik kiemelkedő esemény Zágoni Bálint szerint a Balogh Gyöngyivel közösen szerkesztett A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig című könyv vasárnapi bemutatása és az ezt követő ünnepi tortabontás, de fontos kezdeményezésként értékelte, hogy idén gyerekeknek szóló vetítés is szerepelt a programban: szombat délelőtt Magyar Ádám Egon és Dönci című gyerekfilmjét vetítették. A szervező elmondta, ezután is szeretnék bevonni a gyerekeket a Filmtettfeszt programjába.
A Filmtett gondozásában megjelent könyvről Zágoni elárulta: két esemény játszott közre megjelenésében. „2008 elejétől már nem jelenünk meg nyomtatásban, az addig havonta jelentkező folyóirat helyett internetes portálként működünk, de már akkor elhatároztuk, hogy valamilyen formában ezután is jelen leszünk majd nyomtatásban is. Ekkor merült fel először szakkönyvek kiadásának az ötlete” – magyarázta a Kolozsvár filmgyártásának hőskorát áttekintő kötet szerkesztője.
Hozzátette, hogy a két évvel ezelőtti Filmtettfeszten némafilmes napot is szerveztek, melynek keretében kiállítás nyílt a kolozsvári némafilmekről. „A kiállítás képeiből állt össze a kötet kiinduló anyaga, ezt bővítettük a Magyar és Román Filmarchívum, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és néhány magángyűjtemény képeivel” – mondta Zágoni. A kötetben szereplő mintegy 250 képet 1800 kép közül válogatták ki, felhasználtak fényképeket, plakátokat, filmekből képkockasorokat, de a kötet korabeli újságcikkeket, kritikákat, olvasói véleményeket is tartalmaz.
A kötetben a képekhez terjedelmes magyarázó szövegeket fűztek, rávilágítva a kor filmgyártásának fontosabb jellemzőire. A könyvet egyébként Kötő József színháztörténész mutatta be a Sapientiának otthont adó Bocskai-ház Óváry-termében. A szakember dicsérő szavakkal illette a könyvet, kiemelve, hogy komoly kutatómunka eredményeként jelenhetett meg. Zágoni elmondta, az egyetlen korábbi kiadvány ebben a témában 1980-ban jelent meg, de a kézirat, melynek alapján kiadták 10 évvel korábbi, így csaknem negyvenéves munkáról van szó.
Az ő kötetük ismeretterjesztő írás, de olvasmányos és a sok kép élvezhetővé, áttekinthetővé teszi a könyvet és a korszak filmgyártását, mint mondta, valóban komoly kutatómunka árán szedték össze a képeket és adatokat. Azt is elmondta, mivel több forrásból dolgoztak, számos téves adatot pontosítottak, illetve korábbi félreértéseket sikerült eloszlatni, sőt olyan filmről is találtak képanyagot, amelynek létezéséről korábban nem is tudtak. A könyvben áttekintett 8 év során mintegy 70 film készült Kolozsváron.
Ezekből a lehető legtöbbet akartak bemutatni, illetve egy-egy film kapcsán igyekeztek érdekességeket is feltárni a kor filmművészetéről. A kötet végén egy filmográfiát is összeállítottak ennek az időszaknak a filmjeiből, és fontos filmeseiből, mely az eddigi legpontosabb adatbázisa a korszaknak.
A fesztiválon egyébként diákfilm-válogatásokat is megtekinthettek az érdeklődők, de az utóbbi évek sikeres magyar filmjeiből is válogattak a szervezők. Az érdeklődők megtekinthették például Herendi Gábor közönségsikernek örvendő alkotását a Valami Amerika 2-őt, de itt volt az idei év fesztiválokat járt alkotása, Pálfi György Nem vagyok a barátod című filmje is, melyet a rendező minimális költségvetéssel, barátai szerepeltetésével készített el. Az alacsony költségvetésű filmek közé tartozott Szabó Simon Papírrepülők című műve is, mely a szerző első nagyjátékfilmje.
A budapesti élet furcsa alakjait felvonultató filmről a rendező-forgatókönyvíró az előadást követő közönségtalálkozón elmondta: mindössze 12 millió forintból készült, holott egy alacsony költségvetésű film gyártási költségei is elérik a 100 millió forintot. A közönség derült a kissé műveletlen, szabad szájú szereplők mindennapjait bemutató egysnittes jeleneteken, s a szerző azt is elárulta, több jelenet önéletrajzi ihletésű. A rendezvény utolsó vetítésén, a Mázli című filmen már kevesen maradtak, de ettől eltekintve Zágoni Bálint elégedett volt az érdeklődést illetően az idei fesztiválon is.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.