2009. november 25., 09:412009. november 25., 09:41
Több ezer éves múmiák és sírdíszek költöztek a csíkszeredai Mikó-várba a Csíki Székely Múzeum jóvoltából. Ez az utóbbi időszak második történelmi témát feldolgozó nagyszabású időszaki kiállítás az intézményben a Tatárjárás után.
A kiállított leletanyag nagy része a budapesti Szépművészeti Múzeumból érkezett a Székelyföldre, ám néhány érdekes tárgyat a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum kölcsönzött a csíkszeredai intézménynek, amelyeket egykor erdélyi magyar magángyűjtők ajándékoztak az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, és ennek gyűjteményéből kerültek át az Erdélyi Történeti Múzeumba.
A tárlat anyagában nemcsak a Szépművészeti egyiptológiai vándorkiállításának anyaga szerepel, amely Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója szerint kevés lett volna, hanem a budapesti intézmény állandó egyiptomi tárlatából is kaptak kölcsön számos értékes leletet. Ez úgy volt lehetséges, hogy a Szépművészeti Múzeum a Hősök tere alá terjeszkedik, így az alagsorban berendezett egyiptomi tárlatukat meg kellett bontani.
A tárolószekrények melletti leírások kimerítő tájékoztatást nyújtanak a látogatóknak. A múzeum munkatársai szerint Erdélyben egyedülálló és premierként felfogható kiállításról van szó, hiszen eddig ilyen gazdag tárgyanyagot bemutató egyiptológiai tárlat még nem volt a térségben. Emellett azért is egyedülálló a kiállítás, mert az európai presztízsű Szépművészeti Múzeum, több mint százéves története során, első alkalommal mutatkozik be a határon túli magyar közönség előtt.
A kiállítás megtekintéséhez tárlatvezetői előadás is igényelhető, ám a megfelelő elrendezésnek és a kimerítő videó-bemutatónak köszönhetően egyedül is tökéletesen el lehet igazodni az egyiptomi kincsek között. Betekintést nyerhetünk a test balzsamozásának technikájába és a sírkamrák építésébe. Emellett érdekességnek számít, hogy a tervezők az egyik teremben főúri sírkamrát rendeztek be, ahol egy nemesi hölgy szarkofágját az eredeti elrendezésnek megfelelően állítottak ki, pontosan dokumentálva a temetkezési forma sajátosságait és művészeti vonatkozásait.
„Nagyon tetszett a kiállítás, és örömmel veszek részt hasonló rendezvényeken. A legutóbbi, tatárjárásról szóló tárlatot is megnéztem, és a legközelebbi, pestisjárvánnyal kapcsolatos kiállításra is el fogok jönni” – mesélte lapunknak a balánbányai Majorchik Zoltán, aki családjával együtt tekintette meg a kiállított tárgyakat.
A múzeum munkatársai egyébként hétvégenként a gyerekeknek múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak, ahol a kicsik, többek között, hieroglifákkal díszített könyvjelzőt is készíthetnek. A kiállítás legnagyobb újításának az utolsó teremben berendezett tapintható tárlat számít, ahol a különböző egyiptomi szobrok másolatait szabadon állították ki, nem védi őket plexilap. A múzeum tájékoztatása szerint ezt a részleget elsősorban a látássérültek számára készítették, ezért a tájékoztató szövegeket Braille-írással is feltüntették.
A csíkszeredai Egyiptom-kiállítás szemlélői nem csak időben és térben utazhatnak, hiszen a tárlat anyaga az európai és a keleti kultúrák, művészetek közötti szakadékokat is áthidalja. A több ezer éves mumifikálódott emberi testrészek, állatok között sétálva megismerhetjük egy letűnt kor civilizációjának túlvilágról alkotott képét.
A sírboltokban talált gyermekkoporsó, halotti leplek, díszítőelemek, szent állatként tisztelt macska, madár vagy krokodil mumifikált tetemei arról tanúskodnak, hogy a Nílus menti nép életében nagy hangsúlyt fektetett a túlvilágra való felkészülésre. Nemcsak a főurak és az uralkodó osztály tagjai készültek az öröklétre, hanem az egyszerű emberek életében is fontos szerepet töltött be a vallás és a bonyolult temetkezési rituálék. Ennek a kornak a hangulatát eleveníti fel a 2010. február 7-éig látogatható kiállítás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok