2009. november 23., 11:072009. november 23., 11:07
Az EME alakuló közgyűlését 1859. november 23. és 26. között tartotta Kolozsváron. Gróf Mikó Imre villáját és kertjét adományozta az egyesületnek, melynek ő lett első elnöke.
Az ünnepségen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szólalt fel, aki hangsúlyozta: a jogintézmények keretet adnak államiságunknak, de nemzetté a kultúra tesz.
A szónok kitért arra is, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége van magyar tudományos műhelyekre, amelyek képesek együttműködni a magyarországi és a romániai tudományos műhelyekkel, akárcsak a nagyvilág mérvadó, jelentős tudományos intézményeivel. Camil Mureşan, a Román Akadémia tagjának köszöntője után Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet olvasta fel Sólyom László köztársasági elnök üzenetét.
Levelében Sólyom kifejtette: az Erdélyi Múzeum-Egyesület nemcsak a magyar nemzetépítés szimbólumává vált, hanem az erdélyi magyarság öszszefogását is megjeleníti az egész nemzet számára. Kifejtette: a kulturális nemzet koncepciójának elismertetése szolgálhatja leginkább a nemzetek fennmaradását és jogaik élvezetét, anélkül, hogy az egyes államok szuverenitásával és határaik biztonságával ellentétbe kerülne. Az eseményen többek között Markó Béla RMDSZ-elnök és Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is felszólalt, majd Egyed Ákos tartott előadást a szervezet megalakulásának körülményeiről.
Délután a résztvevők Mikó Imre mellszobránál, valamint a Házsongárdi temetőben elhelyezett magyar akadémikusok emléktáblájánál helyezték el koszorúikat. Péntek este a Kolozsvári Magyar Operában a 150 éves intézmény tiszteletére Kulcsár Szabolcs vezényletével ünnepi hangversenyt tartottak, szombaton pedig a magyar tudomány napja alkalmából tudományos konferenciát szerveztek az EME szakosztályai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok