Fotó: Bede Laura
A Farkas utcai színház múltját, nehéz és dicsőséges korszakait idézi meg a kolozsvári Szabók bástyájában kedden megnyílt, Nemes nyomokon című tárlat. A Kolozsvári Magyar Napok keretében bemutatott kiállításon a fennmaradt fotók, színlapok, tervrajzok, kéziratok, emléktárgyak és visszaemlékezések révén augusztus 26-ig nyerhetnek betekintést az érdeklődők a kőszínház történtébe.
2024. augusztus 21., 14:272024. augusztus 21., 14:27
Nagy öröm számunkra, hogy itt lehet ez a kiállítás, mondhatnám, hazajött – fogalmazott a Nemes nyomokon című tárlatot létrehozó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) igazgatóhelyettese. Szabó Attila a kolozsvári Szabók bástyájában kedden tartott megnyitón emlékeztetett, hogy 2021-ben ünnepeltük a kincses városi Farkas utcai színházépület megnyitásának 200. évfordulóját,
„Tudjuk, hogy ez az egyik első magyar nyelvű állandó színház, amely jó néhány évvel megelőzi a Pesti Magyar Színház 1837-es megnyitását. De nemcsak ez a közös, hanem tulajdonképpen a kolozsvári állandó magyar nyelvű színház kezdetei egyben az általános magyar színháztörténet alapjait képezik. Tehát, ami itt, Kolozsváron elkezdődik, az a törzsgárdája, magja a majdani Pesti Magyar Színháznak” – magyarázta a budapesti intézet igazgatóhelyettese.
Szabó Attila, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese (jobbra) ismertette a tárlat anyagát
Fotó: Bede Laura
Mint kifejtette, a kőszínházon kívül a sétatéri Nyári Színkört (mai Kolozsvári Állami Magyar Színház épülete) és a Hunyadi téren létrehozott Nemzeti Színházat (a Lucian Blaga Nemzeti Színháznak és a Román Operának napjainkban otthont adó épület) is megmutatják a Huber Beáta színháztörténész, az OSZMI könyvtárának és dokumentációs tárának vezetője által összeállított kiállításon.
Fotó: Bede Laura
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar fiatalok, színházkedvelők megismerjék a magyar színjátszás kezdeti időszakát. Körner neve már kevesek számára ismerős, pedig az ő Zrínyijét nagyon sokat játszották, és ebben a kiállításban is szerepel a kolozsvári színjátszás százéves évfordulójára 1892-ben létrehozott két tabló. A kolozsvári arisztokrácia és a színháztámogató polgárok öltöztek be magyar, illetve török kosztümökbe, és álltak be ezekbe a nagyon népszerű élőképekbe” – részletezte a dési születésű színháztörténész. Hozzátette, szerencsére a Dunky fivérek ezt fotóikon megörökítették, és akit részletesebben érdekel a történet,
A páholybérlőket is megismerhetik a látogatók
Fotó: Bede Laura
A kiállításmegnyitón résztvevő Egyed Emese színháztörténész örömét fejezte ki, hogy nemcsak kőfalak, hanem emberi szellem, támogató jelenlét is van a Szabók bástyájában. A tárlat címével kapcsolatban rámutatott, hangsúlyozni kellett a játszótársaság nemes voltát, hogy megkülönböztessék magukat a vásári komédiásoktól, igricektől, tehát, hogy az erények jegyében használják a nyelvet, testet, könyveket, a közönség figyelmét.
„Ebben a nemességben valami mást is látok, és ezt ajánlom figyelmükbe: azok a páholybérlők, vagy a színház másféle támogatói, akiknek itt szerepelnek a nevei, méltóak az emlékezetünkre.
aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a színház a politikummal is kapcsolatos. Mint kifejtette, bármiről szól, csókról, verekedésről, törökökről vagy ősmagyarokról, mindig van annak a jelenben is valamilyen üzenete.
„A színházban benne van az egész történelmünk, egyen-egyenként, és az életről szól” – hangsúlyozta Egyed Emese, majd megnyitotta az augusztus 26-ig látogatható kiállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!