Cs. Gyimesi Éva (1945 –2011) elemzései, kritikai észrevételei ma is érvényesek és aktuálisak
Fotó: Krónika archív
Írásait szenvedélyes igazságkereső magatartás és kritikai töltet jellemezte, sokak számára meghatározó tanáregyéniség volt, egyike azoknak a hiteles ellenzéki értelmiségieknek, akik nélkül a rendszerváltáskor nem állt volna készen egy olyan fogalmi és értelmezési keret, amely révén valódi változásokat lehetett kezdeményezni Erdélyben – jellemezte a Krónikának a 75 éve született, 2011-ben elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári nyelvészt, irodalomtörténész-professzort Balázs Imre József irodalomtörténész.
2020. szeptember 20., 14:592020. szeptember 20., 14:59
2020. szeptember 20., 15:382020. szeptember 20., 15:38
Idén szeptemberben 75 éves lenne Cs. Gyimesi Éva nyelvész, irodalomtörténész-professzor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara irodalomtudományi tanszékének volt tanszékvezetője. Az erdélyi magyar kulturális, szellemi élet jeles személyiségéről Balázs Imre József irodalomtörténész megkeresésünkre elmondta, Cs. Gyimesi Éva egyike volt azoknak a hiteles ellenzéki értelmiségieknek, akik nélkül a rendszerváltáskor nem állt volna készen egy olyan fogalmi és értelmezési keret, amely révén valódi változásokat lehetett kezdeményezni Erdélyben – ennek reményében 1989 után rövid ideig politikai szerepet is vállalt.
– fogalmazott Balázs Imre József.
Az irodalomtörténész arra is kitért, hogy három szerzői névváltozattal is lehet találkozni: Cs. Gyímesi Éva, Cs. Gyimesi Éva, Gyimesi Éva. „Könyvei legnagyobb részét az első, hosszú í-s névváltozattal jegyezte, köztük a legendás, 1983-as Teremtett világot, amely több irodalmárgeneráció számára vált megkerülhetetlen szakmai bevezetővé az irodalomba. Ehhez mérhető hatást ért el Gyöngy és homok című könyve is, amelyet az 1980-as években írt, és amely a transzilvanizmus akkurátus kritikai elemzését tartalmazta, voltaképpen a transzilvanizmus által kínált magatartásformák időszerűségét is mérlegelve a nyolcvanas évek diktatúrájának kontextusában” – mondta az irodalomtörténész. Hozzátette, Cs. Gyimesi Éva szakmai életművének kiemelkedő darabja még a kortárs líráról szóló Találkozás az egyszerivel című kötete (1978), illetve Szilágyi Domokos-monográfiája, az Álom és értelem (1990).
Balázs Imre József elmondta, Cs. Gyimesi Éva maga döntött neve írásmódjának megváltoztatása mellett, és a családi, hagyományos névváltozatot kezdte használni a kétezres évek folyamán.
– mondta az irodalomtörténész. Mint fogalmazott, ez az értelmező gesztus növelte a dokumentumok közzétételének relevanciáját: a könyv nem szenzációgyanús leleplezésekről szól, nem is saját ellenzéki tevékenységének előtérbe állításáról, hanem egy megértési kísérlet folyamatát mutatja meg annak reményében, hogy az aktív értelmezésen keresztül végre feldolgozható, és ezáltal meghaladható és átléphető legyen a diktatúra öröksége. „A nemzedékek közti átjáráshoz kulcsfontosságú könyv” – mondta Balázs Imre József.
Kifejtette, Cs. Gyimesi Éva élete utolsó éveiben a kolozsvári Szabadságban és más lapokban közölt publicisztikáit leggyakrabban „Gyimesi Éva” néven jegyezte, ennek az időszaknak az írásait talán a korábbinál is szenvedélyesebb igazságkereső magatartás és kritikai töltet jellemezte.
„Sokak számára meghatározó tanáregyéniség: 75. születésnapján rengeteg egykori tanítványa osztotta meg emlékeit egyetemi óráiról a közösségi oldalakon. A rendszerváltás után a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézete az ő intézményépítő munkája nyomán alakított ki több szakmai kapcsolatot különböző európai egyetemekkel, és formálódott újjá a nyolcvanas évek elsorvasztó kísérleteit követően” – értékelt Balázs Imre József. Kitért arra is, Cs. Gyimesi Évának a szakkollégiumi modell kolozsvári meghonosításában is kezdeményező szerepe volt, az 1993-ban létrejött Láthatatlan Kollégium mindmáig kiegészítő képzéseket és közösségi alkalmakat biztosít a kolozsvári bölcsészeknek.
Csak néhány előadást láthattunk a Szatmárnémetiben szervezett Interetnikai Színházi Fesztivál (Ifeszt) gazdag kínálatából: akadt köztük nagyszerű, magával ragadó produkció, de olyan is, ami kevesebb vagy több kívánnivalót hagyott maga után.
Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!