Cs. Gyimesi Éva (1945 –2011) elemzései, kritikai észrevételei ma is érvényesek és aktuálisak
Fotó: Krónika archív
Írásait szenvedélyes igazságkereső magatartás és kritikai töltet jellemezte, sokak számára meghatározó tanáregyéniség volt, egyike azoknak a hiteles ellenzéki értelmiségieknek, akik nélkül a rendszerváltáskor nem állt volna készen egy olyan fogalmi és értelmezési keret, amely révén valódi változásokat lehetett kezdeményezni Erdélyben – jellemezte a Krónikának a 75 éve született, 2011-ben elhunyt Cs. Gyimesi Éva kolozsvári nyelvészt, irodalomtörténész-professzort Balázs Imre József irodalomtörténész.
2020. szeptember 20., 14:592020. szeptember 20., 14:59
2020. szeptember 20., 15:382020. szeptember 20., 15:38
Idén szeptemberben 75 éves lenne Cs. Gyimesi Éva nyelvész, irodalomtörténész-professzor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara irodalomtudományi tanszékének volt tanszékvezetője. Az erdélyi magyar kulturális, szellemi élet jeles személyiségéről Balázs Imre József irodalomtörténész megkeresésünkre elmondta, Cs. Gyimesi Éva egyike volt azoknak a hiteles ellenzéki értelmiségieknek, akik nélkül a rendszerváltáskor nem állt volna készen egy olyan fogalmi és értelmezési keret, amely révén valódi változásokat lehetett kezdeményezni Erdélyben – ennek reményében 1989 után rövid ideig politikai szerepet is vállalt.
– fogalmazott Balázs Imre József.
Az irodalomtörténész arra is kitért, hogy három szerzői névváltozattal is lehet találkozni: Cs. Gyímesi Éva, Cs. Gyimesi Éva, Gyimesi Éva. „Könyvei legnagyobb részét az első, hosszú í-s névváltozattal jegyezte, köztük a legendás, 1983-as Teremtett világot, amely több irodalmárgeneráció számára vált megkerülhetetlen szakmai bevezetővé az irodalomba. Ehhez mérhető hatást ért el Gyöngy és homok című könyve is, amelyet az 1980-as években írt, és amely a transzilvanizmus akkurátus kritikai elemzését tartalmazta, voltaképpen a transzilvanizmus által kínált magatartásformák időszerűségét is mérlegelve a nyolcvanas évek diktatúrájának kontextusában” – mondta az irodalomtörténész. Hozzátette, Cs. Gyimesi Éva szakmai életművének kiemelkedő darabja még a kortárs líráról szóló Találkozás az egyszerivel című kötete (1978), illetve Szilágyi Domokos-monográfiája, az Álom és értelem (1990).
Balázs Imre József elmondta, Cs. Gyimesi Éva maga döntött neve írásmódjának megváltoztatása mellett, és a családi, hagyományos névváltozatot kezdte használni a kétezres évek folyamán.
– mondta az irodalomtörténész. Mint fogalmazott, ez az értelmező gesztus növelte a dokumentumok közzétételének relevanciáját: a könyv nem szenzációgyanús leleplezésekről szól, nem is saját ellenzéki tevékenységének előtérbe állításáról, hanem egy megértési kísérlet folyamatát mutatja meg annak reményében, hogy az aktív értelmezésen keresztül végre feldolgozható, és ezáltal meghaladható és átléphető legyen a diktatúra öröksége. „A nemzedékek közti átjáráshoz kulcsfontosságú könyv” – mondta Balázs Imre József.
Kifejtette, Cs. Gyimesi Éva élete utolsó éveiben a kolozsvári Szabadságban és más lapokban közölt publicisztikáit leggyakrabban „Gyimesi Éva” néven jegyezte, ennek az időszaknak az írásait talán a korábbinál is szenvedélyesebb igazságkereső magatartás és kritikai töltet jellemezte.
„Sokak számára meghatározó tanáregyéniség: 75. születésnapján rengeteg egykori tanítványa osztotta meg emlékeit egyetemi óráiról a közösségi oldalakon. A rendszerváltás után a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézete az ő intézményépítő munkája nyomán alakított ki több szakmai kapcsolatot különböző európai egyetemekkel, és formálódott újjá a nyolcvanas évek elsorvasztó kísérleteit követően” – értékelt Balázs Imre József. Kitért arra is, Cs. Gyimesi Évának a szakkollégiumi modell kolozsvári meghonosításában is kezdeményező szerepe volt, az 1993-ban létrejött Láthatatlan Kollégium mindmáig kiegészítő képzéseket és közösségi alkalmakat biztosít a kolozsvári bölcsészeknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!